Tisztelt Olvasók!

Ezúton értesítünk mindenkit, hogy elindult az ÚjBekezdés kulturális portál. Ezzel az Uploaded Magazin aktivitása megszűnik, azonban a rajta lévő tartalmak megőrzése érdekében archívumként megmarad, amely az új felületen is elérhető lesz.

Ugyanazon elvek mentén, jobb technikai feltételekkel, és hatalmas lendülettel folytatjuk.

Köszönjük az eddigi szerkesztők munkáját, különösen Tóth Juditét, valamint köszönjük nektek is!

Találkozzunk az új oldalon!


Üdvözlettel:

A szerkesztőség


2016. november 9., szerda

OST’16 – avagy a slam közösség osztálytalálkozója

Sándor Luca

Az első Országos Slam Poetry Találkozó október 21-22-én került megrendezésre, Szegeden. A főszervezők, Mészáros Péter és Bárány Bence fél tucat társukkal együtt, több havi hajtépkedő szervezés és részünkről nyálcsorgató várakozás után egy olyan eseményt hozott létre, ami képes volt az ország határon inneni és túli slammereit (és persze az erre nyitott közönséget) egy helyre csődíteni. Ok, de egyáltalán mi az a slam poetry? Ez valószínűleg egy jóleső költői kérdés marad, hiszen a legpraktikusabb válasz rá, hogy ’menj el egy klubra és nézd meg!’ Az OST’16 lehetőséget adott arra, hogy több százan örüljünk a műfaj végtelen lehetőségeinek, na meg egymásnak. (ja, és AKPH koncert is volt)


Leszögezném, hogy én még viszonylag újoncként csöppentem a találkozóba, így egy szerény szubjektivitásommal átitatott kollektív hangulatot tudok közvetíteni az egészről. A programok rendkívül változatosak voltak, egymásra épültek. A már veterán workshopok, az improvizatív slam színház, a slamjam és a helyben debütáló új ötletek tökéletesen megfértek egymás mellett. Pénteken a Forradalmi nyílt verseny keretében együtt kerültünk mindünk forradalmi hangulatába, a szombati Slam Kupa pedig egyesítette a hat város (Szeged, Győr, Budapest, Vác, Miskolc és Pécs) meghívottjait. Előzőleges tapasztalattól, elismertségtől függetlenül léphettünk ugyanarra a színpadra és egyazon közönség csettintgetett vagy épp dobogott nekünk, pacsizott le velünk és ölelt meg minket.

A második nap végére érezhető volt, hogy sokkal többen feloldódtunk, és keveredni kezdtünk bármelyik másik összeszokott csapat tagjaival. Mintha egy osztályfőnök nélküli osztály folyamatosan bővülő csoportja lennénk, amiben akárki érvényesülhet. Ez az a pont, amikor minden nyáltermelő mirigyemet vissza kell fognom, hogy ne forduljon a beszámoló vízvezetékeket megszégyenítő csöpögésbe. (SPOILER: nem sikerült) Az OST megerősítette azt, ami a legtöbbet adja a slamben, a közösséget. A másik felé tanúsított figyelem, nyitottság és szerencsére nem teljes egyetértés kellően rugdos ki a komfortzónádból, és olyan ösztönző impulzusokat ad, amik miatt azt mondod, ezt érdemes (tovább) csinálni. Vagy épp elkezdeni.

banner
Previous Post
Next Post

0 megjegyzés:

Partnereink

Partnereink