Tisztelt Olvasók!

Ezúton értesítünk mindenkit, hogy elindult az ÚjBekezdés kulturális portál. Ezzel az Uploaded Magazin aktivitása megszűnik, azonban a rajta lévő tartalmak megőrzése érdekében archívumként megmarad, amely az új felületen is elérhető lesz.

Ugyanazon elvek mentén, jobb technikai feltételekkel, és hatalmas lendülettel folytatjuk.

Köszönjük az eddigi szerkesztők munkáját, különösen Tóth Juditét, valamint köszönjük nektek is!

Találkozzunk az új oldalon!


Üdvözlettel:

A szerkesztőség


2016. november 30., szerda

A kihagyott Karminca-bál

Írta: Tóth Judit


Egyedülálló élményben volt része november 17-19 között a magyar közönségnek, ugyanis Andrew Lloyd Webber nagy sikerű musicale, a Macskák négy előadás erejéig a SYMA-csarnokba költözött.

A Macskák 1981 óta egy rendkívül sikeres karriert tudhat magának. Csak Londonban már közel kilencezer alkalommal került bemutatásra, eddig  26 ország több mint 300 városában gyönyörködhettek a nézők az egyedülálló koreográfiájában és zenéjében, tíz különböző nyelven. Sikerének titka nem csak ezekben rejlik, hanem az egyedi karaktereiben, és az olykor magával ragadóan vidám, olykor drámai világában, és a lenyűgöző díszletében is. Nem csoda hát, hogy már 35 éve a nézők egyik kedvenc Webber-musicalévé nőtte ki magát. Webber ráadásképpen két új számot is írt a darabhoz, így érthető volt az izgalom és a nagy érdeklődés az esemény iránt.

A CATS dinamizmusa a magyar színpadon sem veszített az erejéből, amit azonban csak kevés néző élvezhetett igazán. Nem szépítek a tényeken, mivel a SYMA-csarnok ugyanis több szempontból alkalmatlan egy ilyen rendezvény lebonyolítására. Ugyan a belső tere hatalmas, egy része üresen tátongott, ráadásul aránytalanul kicsi színpadi térrel rendelkezik, ezáltal a darab egyszerűen képtelen volt megteremteni azt az atmoszférát, amit egy zárt színtéren gond nélkül képes lett volna. 


Mindemellett csak kevesen láthatták a színpadot teljes egészében. Ugyan két kivetítővel megpróbálták orvosolni a problémát, de a felvétel nem a látottakat tükrözte (ugyanazt láttuk egy másik színpadon), ráadásul a kameramozgás és a képkivágás akaratlanul is irányította a figyelmet, nem veszhettünk el a teljes színpadi kép apró részleteiben, ami egy inkoherens állapotot hozott létre, amelyben ugyan minden a helyén volt, de mégsem volt teljes az összkép. 

Csak a zene volt képes oldani valamennyit ezen a felemás állapoton. Marianne Benedict lenyűgöző hangon énekelte a musical leghíresebb számát, a Memoryt, de a Macskák minden dalában volt valami, amibe beleborzongtam, vagy valamelyik végtagom óhatatlanul mozogni kezdett. 

A West-end és a Broadway kedvenc musicale, a Macskák tehát az évek óta bizonyított professzionalizmussal érkezett hazánkba, és kápráztatta el a rajongókat. A musical sikerei miatt az évek során igazi branddé nőtte ki magát, így magas elvárásokkal érkeztem az előadásra. Kár, hogy a színpad egy jelentéktelen sarkát láthattam csak teljes egészében, de legalább megtudtam, micsoda művészi célra  lehet felhasználni egy ilyen szép nagy stadiont. 



banner
Previous Post
Next Post

0 megjegyzés:

Partnereink

Partnereink