Tisztelt Olvasók!

Ezúton értesítünk mindenkit, hogy elindult az ÚjBekezdés kulturális portál. Ezzel az Uploaded Magazin aktivitása megszűnik, azonban a rajta lévő tartalmak megőrzése érdekében archívumként megmarad, amely az új felületen is elérhető lesz.

Ugyanazon elvek mentén, jobb technikai feltételekkel, és hatalmas lendülettel folytatjuk.

Köszönjük az eddigi szerkesztők munkáját, különösen Tóth Juditét, valamint köszönjük nektek is!

Találkozzunk az új oldalon!


Üdvözlettel:

A szerkesztőség


2016. október 30., vasárnap

Kaland az élet


Nagy Tamás

Tér-, idő- és műfajbeli kalandozások a Kolorádó Kid című filmben



Mindenki megdöglik vagy lelép”
(URH: Pokoli Aranykor)
Image result for vágvölgyi b. andrás

Az első lépés

Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid című filmje (2010) a kritikusokat és a közönséget egyaránt megosztotta. A film általában negatív kritikát kap, és sokan értetlenül állnak előtte,[1] azonban akadnak olyanok is, akik szerint a Kolorádó Kid számtalan pozitívummal rendelkezik.[2] Utóbbiak közül legtöbben a film által megteremtett atmoszférát, a stílusát és a mondanivalóját, valamint a karaktereket emelik ki, és azt, hogy ez a film másként mutatja be az ’56-os eseményeket, mint a korábbi magyar játékfilmek (a jasszok, a nepperek, a vamzerek szemszögéből). Vágvölgyi megtette az első lépést ahhoz, hogy – több mint ötven évvel az ’56-os forradalom leverése után – ne csak a Szabadság, szerelemhez hasonló romantikus, heroikus (ál)mítoszok állítsanak emléket Magyarország szovjet megszállásának.

A történelemtől a fikcióig

A Kolorádó Kid egyik érdekessége, hogy Vágvölgyi szabadon keveri a valós, illetve a fiktív elemeket. A film legfontosabb forrásai egy vamzer (besúgó) jelentései, amelyeket Eörsi László, Eörsi István[3] fia talált, és tett közzé 2001-ben a Corvinisták 1956 című monográfiájában, valamint 2002-ben a Múltunk folyóiratban. A jelentésekben egy Koltai fedőnevű besúgó jelent cellatársáról, egy Király Béla nevű züllött, kalandos életű, jó dumájú alvilági figuráról.[4] Király corvinistaként részt vett az 1956-os forradalomban. November 2-án csapatával elhagyta Budapestet, hogy kiszabadítsák egy nőismerősüket a pálhalmai börtönből. A sikeres akció után visszatértek Budapestre, ahol Király megismerkedett egy Noel Barber[5] nevű angol újságíróval, akivel később is tartotta a kapcsolatot. A forradalom után Királyék külföldre akartak szökni, de ez csak barátjának, Farkas Józsefnek sikerült, aki hamarosan visszatért Magyarországra. Az akkori politikai rendszer azonban nem felejtett. Miután Királyt letartóztatták, ellene vallott Iskiné nevű partnere, valamint barátja Farkas József is, de a rendőrök felhasználták azokat a jelentéseket is, amelyeket cellatársa írt róla. A Koltai fedőnevű besúgó elképesztő pontossággal adta vissza a pesti vagány szlengjét[6] és karakterét.[7] A jelentések nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy megszülessen a Kolorádó Kid Kreuzer Bélája, valamint Iskiné, Noel Free, a Farkas-testvérek, és egy nem mindennapi kaland félig-meddig hiteles rekonstruálása.

Image result for vágvölgyi b. andrás

Kalandozás műfajok és médiumok között

A Kolorádó Kidre műfaji heterogenitás jellemző. A tagadhatatlan Tarantino-hatás mellett Vágyvölgyi előszeretettel használja a film noir eszközeit. A noir-hatás megjelenik a narráció és a flashback alkalmazásában, valamint Noel Free karaktere egy tipikus noir-figura (ballonkabát, jazz stb.).[8] De a Kolorádó Kidben felfedezhetők az 1956-os forradalmat bemutató magyar filmek nyomai is. „A film egyik alapállítása – miszerint  a kádári konszolidáció a társadalom jelentős részének megvásárlásán, megzsarolásán, korrumpálásán alapult – megegyezik a Megáll az idő című film vezérgondolatával, ráadásul néhány jelenet szövegével is kikacsint Gothár és Bereményi filmjére”.[9] A Megáll az időn kívül legalább ennyire erős az Eldorádó című film inspirációja: „e film emléke a figurák rajzában és a közegábrázolásban kísért”.[10] Az Eldorádóban és a Kolorádó Kidben egyaránt alvilági vagy fél-alvilági figurák szerepelnek, akik különböző illegális ügyleteket folytatnak. Mindenki mindenkiről mindent tud, és pénzért – vagy nyugalomért – bárki bármit megtesz. De Vágvölgyi filmjének olykor realista filmnyelve a Szerencsés Dániellel is párhuzamba állítható.

Vágvölgyi azonban nemcsak műfajok, hanem médiumok között is kalandozik, ugyanis a film bemutatása után a pesti vagány sztorija nyomtatott formában is napvilágot látott. A könyvadaptáció stílusa legalább annyira sokszínű, mint a filmé. Az analógia miatt a Kolorádó Kidre jellemző verbális- és filmnyelvi kevertség inkább tekinthető stiláris sajátosságnak, mint stílushibának.[11]

A heterogén nyelv mellett az irónia is meghatározó szerepet játszik az elbeszélés(ek)ben. A szatirikus hangvétel mintha A tanút idézné, de az ábrázolás a „hanyatló Nyugat ópiumától” betépve tántorog Amerika és Magyarország között. Amíg Pelikán elvtárs az esetlen magyar kispolgár figurája volt, addig Kreuzer – vállán a „Kaland az élet” tetoválással – a Vad Kelet bosszúálló fenegyereke, majdnem olyan, mint András Ferenc dögkeselyűje, amely ha kell, felfalja saját magát – de a pimasz jassz még ezt is stílszerűen, egyszerre komolyan és nevetségesen, sírva-vigyorogva teszi:

„Koltai újpesti dózsás lila melegítőben pakolja a virágokat este egyedül a virágüzletben. Be van rúgva, mint mindig. Kreuzer lép be a virágboltba, mint egy B kategóriás hongkongi akciófilmben a Halálhozó.-          Tényleg plasztikból lett a művirág!”[12]

Konyec – Az út vége

A történet végére Kreuzer vezekel ’56-os „bűnei” miatt, az egykori pörgős életet élő vagány megviselten lép ki a börtönből. Kint egy idegen világ, a békés gulyáskommunizmus fogadja – mintha időt utazott volna (1959-ből 1974-be). Egy lepratelepet lát, ahol senki nem beteg. Ahol festve vannak a foltok. Ahol mindenki boldog.[13]

De Kreuzer nem kér a kádári Boldog Béke Idők mámorából, más ízre vágyik. Köztudott, hogy a bosszú hidegen a legédesebb. Édesebb, mint az olcsó kevert, melyet az egyik pesti kocsmában nyakal le. Miután leszámolt azokkal az emberekkel, akiknek 15 évig tartó kényszer nyaralását köszönheti a Nagy Házban, Kreuzer úgy dönt, nem várja meg, hogy a leendő/mindenkori(?) hatalom kimondjon egy újabb hazugságot („Tovarisi, konyec!”). Negyedszeri nekifutásra az emigrációt választja, és Budapestről Kolorádóig utazik, ahol boldogan él, míg meg nem hal. Azonban Király Béla, akiről Vágvölgyi a karaktert mintázta, nem volt ilyen szerencsés. Ő nem sokkal a szabadulása után (1976. június 3-án) Magyarországon hunyt el. „Az élet nem habos torta” – mondaná erre Virág elvtárs, és közben emléket állítana a Vad Kelet örök és elpusztíthatatlan programjának, miszerint mindenki megdöglik vagy lelép.



[1]Vágvölgyinek meg volt az esélye arra, hogy remek mozit csináljon, csak ne akart volna mindenáron annyira cool lenni – történelmi témában ez még Tarantinonak sem sikerült igazán” (PÁPAI 2010).
[2]A Kolorádó Kid az elmúlt idők egyik legizgalmasabb, szívet melengetően okos, vérbő, érzékeny és megkapó kulturális teljesítménye” (GALAMBOS 2010).
[3] Eörsi István Emlékezés régi szép időkre című börtönnaplója főleg cinikus, ironikus hangvétele, valamint a börtönkörnyezet hiteles rekonstruálása (pl. „szárazhugyozda”) miatt volt fontos a film elkészítésekor. Ezenkívül Eörsi sok ötlettel hozzájárult a Kolorádó Kidhez.
[4] Király Béla 1929-ben született, Baján. 1944-ben SS-tiszt és partizánvadász volt, majd szovjet fogságba esett, ahonnan 1949-ben tért vissza Magyarországra. Életéről lásd bővebben: EÖRSI 2002.
[5] A Kolorádó Kidben megjelenő Noel Free nevű újságíró karakterét Vágvölgyi Noel Barberről mintázta. Barber budapesti tapasztalatait megírta Egy marék hamu című könyvében, amelynek terjengős stílusát imitálják Free monológjai.
[6] Vágvölgyi számára a Szabad Európa Rádió egyik interjúja is kiváló (nyelvi) alapot biztosított ahhoz, hogy rekonstruálja a korabeli szlenget. Ez az interjú egy linzi lágerben készült 1954-ben néhány tizenéves fiatallal, akik Budapestről szöktek külföldre.  A fiatalok nyelvhasználata jól tükrözte az akkori „pesti nyelvet” (vö. BÁRCZI 1932 és ZOLNAI – GEDÉNYI 2008 [1956]).
[7] EÖRSI 2002
[8] Ennél explicitebb utalással is találkozhatunk a noir műfajra, amikor Béla a lóversenyen kilövi a Szervác nevű lovat. Stanley Kubrick Gyilkosság (1956) című filmjében a Timothy Carey által alakított Nikki Arane hasonlóképpen jár el (GREFF 2010).
[9] A Kolorádó Kidben Koltai és felesége között lezajló beszélgetés („– Kint mi van?” „ – Bent mi van?”) nagyon hasonlít Kövesné és Bodor dialógusára a Megáll az időből. A másik két hasonló jelenetben „a kádárizmus híres tudatmódosító szeréről, a kevert elnevezésű tömény szeszről emlékeznek meg szép szavakkal a szereplők” (PÁPAI 2010).
[10] Uo.
[11] A filmstilisztikáról, valamint a retorika és a filmnyelv összefüggéseiről lásd bővebben: ARNHEIM 1932, PETHŐ 2003: 47-93.
[12] VÁGVÖLGYI 2010: 232
[13] Utóbbi három mondat az URH Vigyetek el! című szerzeményére utal, amely egy „hangulatjelentés” a ’70-es évek végéről, ’80-as évek elejéről.

fotó: Est.hu; Eirodalom
banner
Previous Post
Next Post

0 megjegyzés:

Partnereink

Partnereink