Tisztelt Olvasók!

Ezúton értesítünk mindenkit, hogy elindult az ÚjBekezdés kulturális portál. Ezzel az Uploaded Magazin aktivitása megszűnik, azonban a rajta lévő tartalmak megőrzése érdekében archívumként megmarad, amely az új felületen is elérhető lesz.

Ugyanazon elvek mentén, jobb technikai feltételekkel, és hatalmas lendülettel folytatjuk.

Köszönjük az eddigi szerkesztők munkáját, különösen Tóth Juditét, valamint köszönjük nektek is!

Találkozzunk az új oldalon!


Üdvözlettel:

A szerkesztőség


2016. szeptember 11., vasárnap

A legtökösebb halott – Jim Jarmusch: Dead Man

Írta: Fenyő Dániel

                                           "America is not a young land: it is old and dirty and evil before the settlers, before the Indians. The evil is there waiting."

William S. Burroughs's Naked Lunch

Talán ez az egy mondat foglalja leginkább magába Jim Jarmusch 1995-ben megjelent Halott ember című filmjének világnézetét.
A történet önmagában egy tipikus western. William Blake (Johnny Depp) Clevelandből érkezik egy Machine nevű nyugati kisvárosba, ahol állást ajánlottak neki, amit végül mégsem kap meg. Közben belekeveredik egy embergyilkosságba, így menekülnie kell.
Az utazás, az üldözés poétikája, a környezet (préri, hegység stb.), valamint a szereplők (prém-és fejvadászok, indiánok, nagygyárosok) is tipikus elemei a műfajnak, azonban itt minden átértékelődik.
A western a huszadik század közpén élte fénykorát, de a ’60-as évekre a kiürült, ezért új szempontból kellett megközelíteni a vadnyugat világát. Így alakult ki a revizionista szemlélet, amely morális kérdésfeltevésekkel újraértékelte, átértelmezte az indiánok meghódítását. Eltűntek a héroszok, realizálta a nyugati világ erőszakosságát, emellett más műfajok elemeit is beemelte mint a sci-fi, vagy a horror.
Ebből a környezetből nőtt ki az acid western műfaja, ami részben követi a revizionista szemlélet hagyományait, azonban tudatosan nem jelenik meg bennük értékítélet, valamint az egészet átjárja a transzcendens tapasztalatra való törekvés.
A Halott ember Jonathan Rosenbaum szerint ezen műfaj egyik legkiválóbb alkotása. A film egyes jelenetei között hosszú snittek vannak, így tördelve kiselbeszélésekre a történetet. Ennek következtében nem hoz létre egy egységes narrációt az egyes jelenetek kronológiai sorrendbe való helyezése ellenére sem, mivel a film világának mindig csak egy szeletét mutatja be. A (látszólagos) töredékesség miatt nem jelenik meg az egységes igazság sem, eltűnik a westernekben lévő jó-rossz differencia, nincs értékítélet, csak a puszta történet, annak minden motívumával. A monokróm képi világ is ezt a törekvést támasztja alá, hiszen ugyanúgy redukálja, semlegessé teszi a filmben lévő brutálisabb jeleneteket, mint a természeti képek szépségét.
A film a főszereplő útját, fejlődéstörténetét kíséri végig.  Szülei meghaltak, menyasszonya elhagyta, ő pedig az egészet hátrahagyva egy könyvelői állás lehetősége miatt elindul Machine-be. Már az első, a vonatutat bemutató jelenetben kiderül, hogy Blake eddigi szofisztikált életmódja teljesen eltér jelenlegi környezetétől. Idegenszerű emberek, értelmetlen lövöldözés bölényekre az ablakból. Nagyjából hasonló mentalitás várja Machine-ben is. 
A város a megszokott westernektől eltérően más, lényegében ellentétes aspektusból jeleníti meg Amerikát. A lehetőség földje sokkal inkább egy minden erőforrását kihasznált, teljes egészében feldolgozott terület, a csömör földje, ahol a házfalakon ezerszámra lógnak le a trófeák, és a sikátorokban orális kényeztetés zajlik. A filmben megjelenő világ embereinek célja már nem a felfedezés, a javak felhasználása, hanem azoknak halmozása, amivel azonban nem változtatnak életkörülményiken.
A Halott emberben leginkább az egyén egzisztenciális kérdései kerülnek előtérbe. Blake gyilkosság miatti üldözése rákényszeríti, hogy magáévá tegye környezetének értékrendjét. Feladja előzékenységét, és saját önös céljait próbálja kieszközölni. A főszereplő a férfivá válás folyamatán megy keresztül, amely beavatásként kezdődik a nővel való együttléttel, majd folytatódik saját akaratának érvényesítésével, végül pedig önmaga és helyzetének higgadt elfogadásával.
Ezen az úton kíséri végig az indián Senki (Gary Farmer), akit a civilizált világhoz fűződő szoros kapcsolata, és félvér származása miatt kitagadnak az indián közösségből, így ugyanolyan kívülállóvá válik, mint Blake. Kettejük kapcsolatának alapja egyrészt ez a sorsközösség másrészt pedig Senki küldtetéstudata. Gyerekkorában elrabolták, és Angliában kiállítási tárgyként mutagatták, később asszimilálódott, így beíratták egy iskolába, ahonnan az 1757-ben született költő, William Blake versei hatására visszaszökött Amerikába.

You were a poet and a painter. And now you are a killer of white men.

A névegyezés miatt Senki a jelen kori William Blake-t transzcendens mesterének gyenge, földi vázát látja benne, így válik motiválttá, hogy tisztességes körülmények között indián hagyományok alapján átsegítse a túlvilágra. A cím így töltődik fel misztikus tartalommal, hiszen már nemcsak egy társadalomból kirekesztett,  halálos sebesülésekkel rendelkező, így szociális és anatómiai értelemben vett "halott", hanem egy korábban élt, mára elhúnyt ember szelleme.
A cselekmény során a főszereplő a racionális gondolkodás helyett az ösztönös szemléletet teszi magáévá, és a környezettel való egyesülésre, abban való feloldódásra törekszik. A költővel való egyezést eleinte tagadja, később azonban azonosítja önmagával.


Are you William Blake?Yes, I am. Do you know my poetry?

Ez a metamorfózis szükségszerű „túléléséhez”, hiszen így kilép egykori környezetéből, és önmagát misztifikálva egy ember feletti identitást kap, ezáltal képes részvét és habozás nélkül cselekedni. Ezen tudatállapotra jutás erősen lelassítja a cselekményt, egyes nézőpontok szerint vontatottá válik, mások azonban úgy gondolják, hogy a film Jarmusch művészetének "virágba borulása", amelyhez erősen hozzájárult Neil Young által írt zene aláfestés. Maszkulinitásával, absztrakt, pszichedelikus hangi világával remekül illeszkedik a film atmoszférájába.
Bár a Halott ember az acid western (egyik) legkiválóbb alkotása, egyáltalán nem mondhatjuk, hogy a műfajra leginkább jellemző elemekkel bíró filmje, mivel az ilyen típusú (ha egyáltalán van ilyen típus) művek egyetlen közös pontja a western-környezetbe épített bizarr jelenség, legyen az a cselekmény, a szereplők, vagy a motívumok szintjén.


Felhasznált irodalom:
Verpeléti András: Bad Trip- Acid Western 1 és 2; hely: http://www.filmtett.ro/cikk/2836/az-acid-western-1; http://www.filmtett.ro/cikk/2837/az-acid-western-2; letöltés ideje: 2016. 09. 03.
Jonathan Rosenbaum: Acid Western; hely: http://www.chicagoreader.com/chicago/acid-western/Content?oid=890861; letöltés ideje: 2016. 09. 03.
banner
Previous Post
Next Post

0 megjegyzés:

Partnereink

Partnereink