Tisztelt Olvasók!

Ezúton értesítünk mindenkit, hogy elindult az ÚjBekezdés kulturális portál. Ezzel az Uploaded Magazin aktivitása megszűnik, azonban a rajta lévő tartalmak megőrzése érdekében archívumként megmarad, amely az új felületen is elérhető lesz.

Ugyanazon elvek mentén, jobb technikai feltételekkel, és hatalmas lendülettel folytatjuk.

Köszönjük az eddigi szerkesztők munkáját, különösen Tóth Juditét, valamint köszönjük nektek is!

Találkozzunk az új oldalon!


Üdvözlettel:

A szerkesztőség


2016. augusztus 22., hétfő

Slamtől slambe – ötödszörre!

Írta: Nagy Tamás

A tíz éves magyar slam poetry-mozgalom idén rendezi meg 5. Országos Bajnokságát, ahol egyaránt összecsaphatnak (kortárs) költők és (sorstárs) rapperek, valamint bárki, aki teletölti a szótárát egy verbális küzdelemhez.  Jelentkezz Te is, ha neked is tele a… szótárad!



A jelen és AKKEZDETek

A hazai slammerek 5. Országos Bajnokságát a már-már hagyományos előválogató előzi meg szeptember 23. és 25. között a budapesti Ankertben. Érdemes figyelemmel követni az esemény Facebook-oldalát, ahol hamarosan további információk fognak megjelenni:  Az idei versenyre a jelentkezés a www.slampoetry.hu weboldalon lesz lehetséges augusztus 22-étől, azaz hétfőtől. A jelentkezési időszak szeptember 11-én vagy a 150 fős létszám beteltekor zárul majd le. A hazai slamközösség eddigi bajnokai: Süveg Márk „Saïd” (kétszeres bajnok!); Horváth Kristóf „Színész Bob”; Basch Péter „Peti”. A magyar bajnokok eddig remekül szerepeltek az Európa-Bajnokságokon is.

Hazánkban a slam poetry Akkezdet Phiai nevű rap zenekarral és az I. Budapest Slam nevű rendezvénnyel (2006) jelent meg a köztudatban, olyan közvetlen előzmények után, mint Szkárosi Endre hangköltészeti kísérletei, Pajor Tamás dalszövegei és Hofi Géza humoros, társadalomkritikus stand up-előadásai (Vass 2012: 43). A mozgalom megjelenése óta egyre népszerűbb Magyarországon, 2013 óta pedig része az érettségi tételeknek „az irodalom határterületei” általános témakörben (Toroczkay 2013).

A slam poetry megjelenésével hazánkban egy olyan sajátos szubkultúra alakult ki, amely több ponton is hasonlóságot mutat a ’70-es, ’80-as évek magyar neoavantgárd mozgalmaival (ezotéria, experimentalitás, szabad asszociáció, underground). (A magyar neoavantgárd mozgalmakról bővebben lásd Havasréti 2005.) A hazai slam poetry célja megegyezik a mozgalom nemzetközi alapelveivel: megváltoztatni a költészetről elfogadott általános nézeteket; ledönteni a korlátokat a költő, a bíráló és a közönség között. A nemzetközi trendből kiindulva alakultak ki a hazai slam poetry tradíciói: a konferanszié (MC) szerepének változása (amíg az Amerikai Egyesült Államokban abszolút hatalommal bír, addig hazánkban a versenyeken inkább a közönség szava a döntő) és a magyar szabályok kialakulása (a szabályokról bővebben lásd Mavrák 2012 vagy http://slampoetry.hu/szabalyok/).

A slam-szövegek általános témáiként a köznapi események; az egyéni élettörténések; a társadalmi-közéleti, politikai aktualitások; a popkulturális rendezvények és maga a slam és a slamelés említhetők meg (Veszelszki 2014). A slam-szövegekre a beszélt köznyelvi változat jellemző, valamint a trágár szavak használata és az irodalmi hagyományhoz való csatlakozás szándéka (szépirodalmi utalások, evokáció, intertextualitás). De a nyelvi játék, a humor és a poétikai eszközök (metaforák, hasonlatok stb.) legalább ennyire markáns összetevői a slamelésnek.

A „hagyományos” versek és a slam-szövegek közötti különbség főként az előadás tervezésében mutatkozik meg: a slam esetében a verbalitás mellett a nonverbális jelek is meghatározó szerepet töltenek be, amelyeknek köszönhetően az előadás teátrális jellege fokozódik. Ahogy a dráma a színpadon, úgy az előre megtervezett és leírt slam-szöveg az előadás során kel életre és váltja ki az előadóval közvetlen kapcsolatban lévő közönségből az előre meg nem jósolható hatást.

Slam poetry: költészeten innen és túl

A slam poetry az 1980-as évek közepén Chicagoból indult Marc Kelly Smith („Slam Papi”) kezdeményezésével, aki az irodalmi élet felpezsdítését a színpadi performansz; a közösségi költészet; az utcanyelvi elemekkel tűzdelt, de szofisztikált verbális vetélkedés összekapcsolásában látta. A rendezvényeken bármikor mikrofont ragadhattak munkanélküliek, hajléktalanok, kétes egzisztenciák, ezért a slam-szövegektől soha nem állt távol a politika, a társadalomkritika és a humor (Vass 2012: 38-39). A slam poetry megítélése nemcsak hazánkban, hanem külföldön is vegyes: amíg Bob Holman, amerikai költő a költészet demokratizálásának tartja, addig Harold Bloom, amerikai kritikus a művészet halálaként aposztrofálja (Mavrák 2012).

Angyal (2012) szerint „a slam csak nevében modern, társadalmi tevékenységében egyidős a költészettel.” A slam poetrynek egyaránt voltak közvetett és közvetlen előzményei. A közvetett előzmények közül az egyik legfontosabb az ókori költészet és irodalom-felfogás. Az ógörög költőviadalok esetében a versekre az oralitás volt jellemző, nem az írott forma, valamint a költészet kompetitív jellegű volt. Az ókorban (pl. Platón, Arisztotelész, Seneca számára) a könyv csupán segédeszköz volt (Borges 2002: 13), a költészet pedig az élet hordozója. A trubadúr-líra a zenei kíséret meghatározó szerepe miatt, a régi kocsmaversek, a bök- és gúnyversek, a bárdok rímes szövegei pedig tematikájukat tekintve hasonlítanak egyes slam-szövegekre (Angyal 2012). Az avantgárd irányzatok főként a nyelv zeneiségének hangsúlyozása miatt hatottak a slam poetryre: a futurista költeményekben a nyelvben rejlő zenei elemek (pl. ritmus) egyenrangúak voltak a költői kifejezőeszközökkel. A hangköltészeti alkotások pedig experimentális jellegükből kifolyólag tekinthetők a slam poetry előképeinek (Szkárosi 2013).

A slam poetry közvetlen előzményei között nagy szerepe volt az afroamerikai (ellen)kultúrának, amely egyaránt hozzájárult a rap és a hip hop zenei stílusok alapjainak lefektetéséhez, valamint a slam poetry alakulásához. A „fekete” kultúrához köthető művészeti fórumok (Harlem-reneszánsz, Black Arts Movement, Black Artist Group stb.) és stílusok (jazz, rap, hip hop) termékenyen hatottak a később kibontakozó slam-mozgalomra (lásd Marc Levin Slam – A szó fegyver című filmjét).

Az afroamerikai kultúra mellett az ún. beat-generáció is nagy hatással volt a slam poetryre. A Columbia egyetemen tanuló fehér diákok (mint a beat alapító atyái) más etnikumú művészeket is befogadtak, és előszeretettel olvastak jazz zenészek társaságában (Gyukics 2013). A beatek open readingjei hasonlóságot mutatnak a slam-estekkel, valamint „a slam poetry – írja Závada (2014) – a virtuozitás iránt érzett vonzódása, fokozott érzékenysége és személyessége, a szabad, improvizatív formák és a zene szeretete, rendszerkritikus, humanisztikus szemlélete, illetve performansz és happening kultúrája kapcsán is mind a beatek poétikai tradíciójába helyeződik vissza.”

A slam poetry kialakulásához és amerikai sikeréhez hozzájárult a kulturális kontextus. Az Amerikai Egyesült Államokban az 1980-as évek végén a költészet kulturális pozíciójának hanyatlása és az olvasóközönség eltűnése volt megfigyelhető. Joseph Epstein Who killed poetry? (1988), Dana Gioia Can Poetry Matter? (1991) című írásaikban a költészet fontosságát hangsúlyozták, és megoldásokat kerestek az irodalom népszerűsítésére. „Az olvasóközönség megnyerése ott kezdődik – írja Gioia  –, hogy meg kell találni, »mi foglalkoztatja az embereket«, és nem pedig a költőket […] a költészetet fel kell szabadítani az irodalomkritika nyomása alól” (fordította Tonte 2012).

Talán nem túlzás azt állítani, hogy napjainkban a magyar irodalmi élet is hasonló betegségekkel  küzd. Kérdés, hogy a hazai slam poetry ezt mennyire tudja (vagy szeretné) orvosolni. Talán ez is kiderül a következő verbális kezelésen, az 5. Országos Bajnokságon.
Szóval szótárakat betölteni!

Felhasznált irodalom:
-          Angyal Gyula 2012. Pohár víznek vihara (véleményem a slam poetry kontra publikált költészet vitáról). http://angyalgyula.gportal.hu/gindex.php?pg=12793737&nid=6289729
-          Borges, Jorge Luis 2002. A költői mesterség. Budapest: Európa Könyvkiadó.
-          Epstein ,Joseph 1988. „Who killed poetry?” https://antville.org/static/buoy/files/epstien.pdf
-          Gioia ,Dana 1991. „Can Poetry Matter?” http://www.danagioia.net/essays/ecpm.htm
-          Gyukics Gábor 2013. Nyitott slam. Magyar Műhely. 51. évf. 164. sz. / 2013. 6-10.
-          Havasréti József 2005. Alternatív regiszterek: a kulturális ellenállás formái a magyar neoavantgárdban. Budapest: Typotex Kiadó.Mavrák Katalin 2012. Mi az a slam poetry? http://konyves.blog.hu/2012/10/02/slam_poetry_140

-          Tonte Renáta 2012. „Szakértői” vélemény az „akadémikus költőkhöz”. http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1555/szakertoi-velemeny-az-akademikus-koltokhoz-mit-kezdjunk-slammel-3
banner
Previous Post
Next Post

0 megjegyzés:

Partnereink

Partnereink