Tisztelt Olvasók!

Ezúton értesítünk mindenkit, hogy elindult az ÚjBekezdés kulturális portál. Ezzel az Uploaded Magazin aktivitása megszűnik, azonban a rajta lévő tartalmak megőrzése érdekében archívumként megmarad, amely az új felületen is elérhető lesz.

Ugyanazon elvek mentén, jobb technikai feltételekkel, és hatalmas lendülettel folytatjuk.

Köszönjük az eddigi szerkesztők munkáját, különösen Tóth Juditét, valamint köszönjük nektek is!

Találkozzunk az új oldalon!


Üdvözlettel:

A szerkesztőség


2016. augusztus 1., hétfő

Cserős Péter Márk szövegei: Zsebszámoló; Hazautazás egy vonaton; Sündisznóábránd; Levél Anyámnak

Cserős Péter Márk


Zsebszámoló

Akármikor és bárkire
csak rám nem néz úgy,
mint akarom, vagy mint kéne.

Az ablakomból látszik a Zselic
minden levele egyenként.
Néha esik is.
Szivárvány, mint gobelin feszül
a kék keretre.

Hogy az erdő, most egy
hideg zuhany után.
Mintegy feltámadva kergeti
a fényt bután.

Homok dűnék,
vándorolnak a felhők,
ahogy csapong a szél,
ez óriás zsákvarró.

Észre sem veszel.
Én csak…
    csak egy zsebszámoló.




Hazautazás egy vonaton

Ritkán adatik meg, hogy hazautazhatom a családomhoz. Még ritkábban, hogy ezt az este sötét csendjében tehetem.
Olyankor csak nézek kifelé az ablakon, amiben kizárólag a belső tér vetülete látszik. Utazótársaim azt hihetnék, magamat nézem. Pedig vadászom. Vadászom az árnylepte mezők és sötét erdők fojtásán átszűrődő apró fényforrásokra. Árnyékommal takarom vetületemet, hogy láthassak. (Mások vetületén át nézni nem szeretek. Kellemetlen érzés.) Aki a vetületet nézi, a fényeket nem látja. Aki a vetületekkel beéri, az a világot csak drabális valójában látja, az nem néz, nem lát át és nem vesz észre.
Vadászat mellett néha írok is.




Sündisznóábránd

Úgy temetkezett rongyba,
mint télvíz idején
-egy hét vasárnap reggelén-
a nálánál sokkal idősebb
kisrómahegyi utca.

Reménytelen szerelem
első látásra.

Tudtam, már mikor
belépett e pagonyba,
hogy ez nem 100 holdas,
sőt, egy m²-re se rúg,
se széle, se hossza.

A szerelem nem fér el lebontva,
mint ikeás konyhabútor, a sarokban.
Persze csak magunk között, itthon:
Mit ér a vér, ha szív is szilikon.

Reménytelen szerelem az,
mikor a sündisznó
"entschuldigung"-ot mondva
száll le a mosókeféről dalolva.



Levél Anyámnak

Nézze Anyám!
Felnőtt a fia és erőtől duzzadó bika lehetne.
Csak hát örökölte mindig szomorún merengő
szerelmes szemét, mellyel erre az életre hipnotizálta.
Megígérem, vigyázok rá, ha olykor félre is teszem majd,
de maga se keseredjen el. Nem tékozlás ez, csak hát élni is kell.
Azt meg nem lehet ilyen messze a világtól.
Persze hatottak más vektorok is, de a biztos pontot magától kaptam
és ez ott kezdődik, ahol a golyóstoll összeér a papírlappal.

u.i.: „A pont befelé tágul.”



*Az idézet Závada Péter Befelé tágul című verséből származik.




A kaposvári Cserős Péter Márk színésznek készült, jelenleg óvodapedagógus hallgató. Szereti a nyáresti borozgatást, sőt, a hétfőket is.
banner
Previous Post
Next Post

0 megjegyzés:

Partnereink

Partnereink