Tisztelt Olvasók!

Ezúton értesítünk mindenkit, hogy elindult az ÚjBekezdés kulturális portál. Ezzel az Uploaded Magazin aktivitása megszűnik, azonban a rajta lévő tartalmak megőrzése érdekében archívumként megmarad, amely az új felületen is elérhető lesz.

Ugyanazon elvek mentén, jobb technikai feltételekkel, és hatalmas lendülettel folytatjuk.

Köszönjük az eddigi szerkesztők munkáját, különösen Tóth Juditét, valamint köszönjük nektek is!

Találkozzunk az új oldalon!


Üdvözlettel:

A szerkesztőség


2016. június 1., szerda

Isten. Haza. Csal.

Írta: Fenyő Dániel

Darvasi László legújabb könyvének világának szereplői a társadalmi rétegek széles skáláját lefedi, így mondhatni, hogy egy olyan univerzum jelenik meg, melyben egyszerre vannak jelen a társadalom perifériájára szorult emberek, mint az értelmi, testi fogyatékosok, az öregek, szegények, szenvedélybetegek, ezen csoportok ellenpontozásaként pedig a gazdag, elit réteg. A novellakötetben a polgári középosztály is helyet kap. Mindhárom csoportot a címben szereplő szavak, (Isten, Haza, Csal) illetve ezen fogalmakhoz tartozó paradigmák, valamint a hozzájuk fűződő viszony minősége köti össze, és szervezi egy egésszé.

A könyv három, plusz egy részre van felosztva. A ciklusok összefoglaló címe a főcím egyes darabjaival azonosak. Az Isten.-be tartozó novellák központi szereplői főként értelmi fogyatékos emberek, ami összefüggésbe hozható a „boldogok a lelki szegények” szállóigével, valamint a fogyatékosság és az Isten közötti viszony minőségével, hozzá tartozó paradigmákkal. A Haza. fejezet központi eleme a mindennapi élet nehézségeinek abszurd képe, valamint a hétköznapi emberek megpróbáltatásainak momentuma. A Csal. azon elbeszéléseket fogja össze, melyekben a félreértés, kettősség, az elhallgatás és torzítás leginkább van jelen, mint az Apának hiányzolban, vagy a Sminkben. Az utolsó rész egy különálló novella És mondjunk valamit az irodalomról is címmel.

A könyv ezen motívumok mentén egy teljes társadalmi struktúrát épít fel egyfajta univerzalitást létrehozva különböző, mégis azonos sorsok bemutatásával. A novellák mindegyikében mégis megjelenik a hiány valamilyen formája. Ez általában a szereplők közti empátia hiányából, szenvtelenségéből, vagy felületességéből ered, mint a Márta járt már Ázsiában szövegében, ahol az egyik szereplő munkája az elhunyt személyek ruháinak, ingóságainak elégetése, ami egyfajta művészetként állítódik be a feladatot végző karakter szemében. A történetekben az emberi frusztráció is nagy szerepet kap. Egy olyasfajta haragkép rajzolódik ki, amely valamilyen okból, főleg a társadalmi normához való igazodásból kifolyólag elfojtott érzelmekké válnak, azonban egy adott faktor miatt, mely lehet az idő, egy esemény, vagy konkrét személy, felszínre kerülnek. Ilyen A takarítónőm, akit Elenának hívtak című novella, ami egy jómódú asszonynak a takarítónőjével szembeni gyilkos gondolatairól szól.

A történetek a realitás egy olyan kontextusába helyezkednek el, melynek legfőbb esztétikai minősége az abszurditás. Szinte elképzelhetetlen, a valóságtól elrugaszkodott jeleneteket tartalmaz a könyv. Legtöbbször a céltalanság, és az abból következő nevetségesség jelenik meg, mint az Egy templom kitakarításában, ahol egy erősen elhivatott takarítónő, valamint egy templom és annak népének tragikus sorsa elevenedik meg. A történetekben gyakoriak a meglepetésszerű fordulatok, mint a Kőlépcsőben, ahol a fogyatékos kislányt felkaroló gyerekcsapat idilli fürdőzéséből váratlan módon tragikus esemény lesz: csak a szellemileg sérült gyermek jut ki a partra, akinek édesapja ügyet sem vetve az eltűnt fiatalokra hazamegy kislányával. Ez a szenvtelenség az olvasóban kettős érzelmi hatást ér el. Egyrészt zavart, illetve dühöt provokál ki, másrészt erős részvétet kelt. Ez a módszer teszi lehetővé az események morálisan el nem fogadható, de valahol mégis keserű, opcionális valóságként értelmezhető jellegét. A fantasztikum e szélsőséges kategóriáiba sorolható, elképesztő élethelyzeteket megjelenítő novellák jellegét az elbeszélés módja is erősen nyomatékosítja.
A narrációt legfőképp a tárgyilagosság, valamint a szűkszavúság, nyelvi fegyelem jellemzi. A szövegezésen belül nincsenek érzelmi töltettel rendelkező szavak, így biztosítva az ábrázolt valóság realitásának látszatát. A történetek ennek révén csak egy-egy apró elemet jelenítenek meg, azt is gyakran elnagyoltan, vázlatszerűen. Ezáltal az elbeszélés kizárja befogadót. Elzár mindenféle, az elbeszélések által hagyományosan nyújtott belső pozíciót, így az olvasónak muszáj külsőleg, beleélés nélkül megfigyelni az eseményt, és önállóan véleményt formálni. A szóhasználat teljesen beleillik az adott tematikákba, megfeleltetve az elbeszélői nézőpontokkal.

Az elbeszélői pozíció is igen változatos, lefed minden korosztályt. Van, hogy egy gyerek szemszögéből beszél a narrátor, ami azonban a Sorstalanságból ismert látószögre hasonlít, mivel közel azonos funkcióval rendelkeznek. Mind a kettő a feldolgozhatatlanságból, a történés jellegének sokféleségéből eredő távolságtartást eredményezik, mint az Anya és apa túl akarják élni-ben, ahol egy romos házasság jelenik meg a családon belüli lelki, szexuális erőszak képeivel. Az Apának hiányzol-ban egy olyan férfi alakja rajzolódik ki, akinek apai szerepköre rejtett, elfojtott szexuális kíváncsiságával mosódik össze. Ez egy érdekes, izgalmas helyzetet idéz elő, hiszen az elhallgatásokból következő vázlatszerűség megadja az olvasat azon kettősségét, hogy a férfi lánya iránti szeretetét, és a kettejük közti távolságból fakadó hiányt kompenzálja felnőtt gyermekéről talált erotikus filmek nézésében, vagy egyfajta elfojtott, lányához fűződő torz vágyat, szexuális perverzitást él ki az újonnan nyílott lehetőségek segítségével.

Az És hogy mondjunk valamit az irodalomról is című záró novella a többitől eltérően elhagyja a fiktív szerepekből való elbeszélést. Helyette egy sokkal személyesebb hangvétel jut érvényre, amiben a narrátor egy sajátos, a novella konvencióin belül megfogalmazott curriculum vitae-t beszél el az előző elbeszélések stílusához igazodva, így kiragadva a szerzőt a könyv által nyújtott szerepek mögül, bővítve egyfajta életrajzi jelleggel, így elkülönülve az előző három fejezettől.
banner
Previous Post
Next Post

0 megjegyzés:

Partnereink

Partnereink