Tisztelt Olvasók!

Ezúton értesítünk mindenkit, hogy elindult az ÚjBekezdés kulturális portál. Ezzel az Uploaded Magazin aktivitása megszűnik, azonban a rajta lévő tartalmak megőrzése érdekében archívumként megmarad, amely az új felületen is elérhető lesz.

Ugyanazon elvek mentén, jobb technikai feltételekkel, és hatalmas lendülettel folytatjuk.

Köszönjük az eddigi szerkesztők munkáját, különösen Tóth Juditét, valamint köszönjük nektek is!

Találkozzunk az új oldalon!


Üdvözlettel:

A szerkesztőség


2016. május 28., szombat

Megjelenésre várva – Egy lélek margójára

Júniusban jelenik meg Szöllősi Bernadett első önálló verseskötete. Az Egy lélek margójára cím sok mindent takar és garantáltan sok meglepetést is tartogat. A könyvet az Underground Kiadó oldalán lehet majd megvásárolni, vagy dedikáltatva a könyvbemutatón, Ercsi városában, júniusban.

A könyvet László Maya képei díszítik (http://www.picturesofmaya.com/bookart/), aki nem kevesebb, mint tizenegy könyvet illusztrált idáig. Köztük olyanokat is, mint a leghíresebb olvasói portál, a moly.hu két antológiáját, a Tetovált mementót és a Magánvégtelent.


A meglepetések sora azonban itt még nem ár véget! Ha a téma és az illusztráció még nem lenne elég, akkor említsünk meg egy hölgyet, aki tavaly több könyvével is toplistás volt a Bookline-on és a Librinél. Ő nem más, mint Nádasi Krisz (aki szintén jelen lesz a bemutatón) és a fülszöveg az ő tollából röppent ki, hogy még nagyobb kedvet kapjatok a könyvhöz!

”Szeretjük a verseket.
Te is, én is, mi mindannyian - csak sokan nem tudunk róla. Ha Szöllősi Betti legújabb, kézreálló vagy zsebbe illő kötetét közel tartjuk magunkhoz, bármikor kaphatunk egy adag hangulatot, egy csepp jóérzést, egy szívből jövő mosolyt. Mindössze ki kell nyújtanunk a kezünket és elolvasni egyetlen oldalt.
Örömmel látom, hogy a vers újra divatba jött. És nemcsak Petőfit vagy Radnótit, hanem kortárs költőket is olvasunk. Igen - olyan emberek gondolatait, akik itt és ma köztünk járnak. Érdemes ezeket a köteteket magunkhoz közel tartani: egyet a táskában, egyet a kocsiban, egy másikat a fürdőszobában, hogy akár fogmosás közben is kikapcsolódhassunk egy percre.
Betti könyve a kanapém karfáján kapott helyet. De nemcsak itt. A szívemben is benne van - és a Tiédbe is beférkőzik, amint a lakásodba engeded!”

Nádasi Krisz

Ha ráérsz június 8-án, és egy kis kortárs irodalomra szomjazol, térj be az Eötvös József Művelődési Ház és Könyvtárba 17:00-kor, és vegyél részt a könyvbemutatón, ahol a sok finomság mellett megismerkedhetsz Betti verseivel, és a könyvbemutató után izgalmas beszélgetésben vehetsz részt. További információkért keresd az Egy lélek margójára Facebook-eseményét!

 Kedvcsinálóként pedig itt van pár vers a kötetből, illusztrációval.



Nem illettünk össze, kedves


Én cukor nélkül iszom,
az enyém neked keserű,
- mondod: az ember társas lény, de néha jobb nekem egyedül,
te sötétben szereted,
én meg napfénynél,
és nem párnák közt,
hanem a kanapén,
ha néha jössz is azzal:
„anyám megmondta”,
rögtön bocsánatot kérsz,
sírva fakadva,
én kutyát tartanék,
te macskát,
te naponta hívnád a pizza futárt,
én magam főznék, szeretem,
azt hiszem jobb lesz, ha elmegyek.
Egy szentjánosbogár!
életem gyér
fényű lámpása,
- nézd, hiába vártál ma


Don Juan


Te öntöd a bort, én iszom,

te oltod a tüzet, én szítom,

te töltöd a cigit, én szívom -
nézd, összevesztünk egy csíkon.
Te mondod a szót, én írom,
jó az arcod, bírom -
bár nem vagyunk egy síkon.
Szerelem ez - bízom,
vagy mindegy is, hogy hívom.
Van, hogy néha sírok,
ez már neked is kínos.
Bár a pizsamád csíkos,
és néha a hajad is zsíros,
és a kezed is sáros,
és legyél bár ráncos,
így vagy te sármos,
és van bár nőd számos,
én mégis veled vagyok páros.


IKON
felemelkedés és bukás


Szenvedélytől terhes a levegő,
a szél is lusta most mozdulni,
az út szélén pásztor – nyájat terelő,
és hallom a harangot éppen kondulni.

Kendő fedi nem csak arcom- lelkem is:
Miért bűn, hogy csak magamnak akarlak?
Pedig neked adtam fényem és testem is,
de szíved felett más nők is győzelmet arattak.

Lábad körül a vér tócsába gyűlik lassan,
szomorú szemed mögött szürke árnyék,
- Ne szólj semmit, Te csak hallgass!
Bár tudnám: a végén semmit se bánnék.

Rózsából fontam koszorút homlokodra,
mostanra elhervadt, maradt csak a tövis –
vércsíkot húz, nem szolgálsz rá oltalmamra:
s hogy szenvedni lát: ez sem könnyít.

Amott emberek gyűlnek, vajon merre tartanak? –
a férfiak sírnak és az asszonyok jajgatnak.
Ruhájuk fekete, hangosan szólítják a Teremtőt.
Lábuk lassan a kereszt felé ballag : amott egy temető.

Nevén szólítják, halkan, ki minket teremtett,
S értünk sírnak mind, nézd csak: Minket temetnek.

banner
Previous Post
Next Post

0 megjegyzés:

Partnereink

Partnereink