Tisztelt Olvasók!

Ezúton értesítünk mindenkit, hogy elindult az ÚjBekezdés kulturális portál. Ezzel az Uploaded Magazin aktivitása megszűnik, azonban a rajta lévő tartalmak megőrzése érdekében archívumként megmarad, amely az új felületen is elérhető lesz.

Ugyanazon elvek mentén, jobb technikai feltételekkel, és hatalmas lendülettel folytatjuk.

Köszönjük az eddigi szerkesztők munkáját, különösen Tóth Juditét, valamint köszönjük nektek is!

Találkozzunk az új oldalon!


Üdvözlettel:

A szerkesztőség


2016. április 17., vasárnap

Férfiak és csirkék

Írta: Tóth Judit
Képek: www.mafab.hu

Már a címből is következtethetünk arra, hogy nem egy szokványos filmmel lesz dolgunk, a Férfiak és csirkék ugyanis egy különös fekete komédia sok állattal, egy kitömött bütykös hattyúval, és egy abszurd kísérlettel.


Az alapfelállás rendkívül egyszerű. Adott egy testvérpár, akik szöges ellentétei egymásnak. Gabriel és Elias azonban nem csak ezzel a konfliktushelyzettel kénytelen szembenézni a történet során. Apjuk halála után ugyanis az is kiderül, hogy adoptálták őket, és hogy tulajdonképpen csak féltestvérek, mivel mindketten más anyától származnak. Amikor ez a szörnyű titok kiderül, elindulnak, hogy felkeressék biológiai apjukat és megtudjanak néhány dolgot a múltjukról. Azonban nem éppen arra bukkannak, amit kerestek. Mire észbe kapnak, egy negyven lakost számláló kis szigeten találják magukat, ahol a polgármester minden erejével azon van, hogy a sziget a térképen maradjon, a lánya próbál együtt élni a sziget iránt érzett gyűlöletével és enyhe neurózisával, arról nem is beszélve, hogy felkutatott rokonaiktól mindenki retteg. Az első találkozáskor arra is fény derül, miért. Eddig ismeretlen testvéreik ugyanis agresszívek, neveletlenek, és látszólag nincs ki mind a négy kerekük. 


Minden adott lehetne ahhoz, hogy egy igazán élvezhető, kommersz vígjátékot láthassunk a vásznon, de nem ez történik. Elias és Gabriel egy olyan családba csöppen, ahol a testvéreik kitömött állatokkal, üstökkel és egyéb kezükbe kerülő tárgyakkal verik őket és egymást, ahol teljesen természetes, hogy az apa már hónapok óta holtan fekszik a szobájában, ahol a Biblia elveszti szakrális értékét és egyszerű könyvként létezik, míg a Fajok eredete a kedvenc esti meséjük és ahol a legnagyobb konfliktust az okozza, hogy vacsoránál ki kapja a kutyás tányért. Itt a fegyelmezés eszközeként egy ketrec szolgál, és sokkal több állat él a házban, mint ahány ember összesen a szigeten. A szigeten élő rokonok a civilizáció határvonalán élnek, képtelenek beilleszkedni a társadalomba, és még nőkkel sem létesítettek kapcsolatot.

És hogyan jönnek a csirkék a képbe? A film első kockáiban tojásokat látunk, amik a lezáráskor ismét megjelennek, egyfajta keretet adva a történetnek. Rájöheténk már a bevezető narráció hangvételéből is, hogy ez egy mese, de aztán arcul csap minket a komorság, a halál örökös jelenléte, és valami furcsa feszültség, ami csak nagyon apránként bontakozik ki a cselekmény előrehaladtával. Az egész filmben érezni egyfajta sötétséget, amire a képi világ is ráerősít. Minden szereplő  Gabrielt kivéve – semmit nem kezd az életével, a nihil, és a mindenkiben jelenlévő mentális problémák (neurózis, szexuális frusztráció, agresszió, stb.) a végére már rajtunk is jelentkezik. Mindeközben a suspense-t erősítve egyre többet tudunk meg a testvérek múltjáról, és itt jönnek a képbe a csirkék. Azért nem részletezném, milyen szerepük van ezeknek a madaraknak, mert ezzel lelőném a végét, amit pedig az érdeklődő nézők miatt nem szeretnék. Maradjunk annyiban, ha van némi ismeretünk a genetikáról, még érdekesebbé válhat a történet.


Mit akarhatott ezzel a rendező, Anders Thomas Jensen? Állatokká tenni a férfiakat? Vagy valami mélyebb mondandót próbált volna megjeleníteni a vásznon? Nem tudok erre választ adni, és ahogy a többi kritikát olvastam, mások sem. Talán az erre a jó válasz, hogy nincs jó válasz. Ha túllendülünk a sokkorgián, sok mély gondolatot átadhat, kezdve annál a problémánál, hogy játszhat-e egy ember Istent, hogy honnan erednek a fajok, hol van közöttük a határ és hogy ránk milyen hatással van az, ha valaki a genetikát a teremtés eszközeként alkalmazza.

A Férfiak és csirkék a nyitott elmék filmje. Azoknak ajánlom, akik nem kapnak gyomorgörcsöt attól, ha valami igazán morbid, mert mindent összevetve ez a film komikus, bár néha erősen frusztráló. Az első perctől az utolsóig érződik benne a „dánság”, a színészek kiválóan játszanak, és úgy alapvetően semmi gond sincs a filmmel. Legalábbis akkor nincs, ha nem komplikáljuk túl a mondanivalóját.
banner
Previous Post
Next Post

0 megjegyzés:

Partnereink

Partnereink