Tisztelt Olvasók!

Ezúton értesítünk mindenkit, hogy elindult az ÚjBekezdés kulturális portál. Ezzel az Uploaded Magazin aktivitása megszűnik, azonban a rajta lévő tartalmak megőrzése érdekében archívumként megmarad, amely az új felületen is elérhető lesz.

Ugyanazon elvek mentén, jobb technikai feltételekkel, és hatalmas lendülettel folytatjuk.

Köszönjük az eddigi szerkesztők munkáját, különösen Tóth Juditét, valamint köszönjük nektek is!

Találkozzunk az új oldalon!


Üdvözlettel:

A szerkesztőség


2016. január 17., vasárnap

Ex Machina - film a teremtésről

Írta: Végel Krisztián

Filmelemzés – Ex Machina

A művet Alex Garland írta és rendezte. Korábban olyan filmeken dolgozott, mint például a 28 nappal később, vagy A part. Az Ex Machinát Alex Garland átgondolt forgatókönyve és az eszméletlenül jó színészi játék jellemzi. A főbb szerepekben három kitűnő színész jelenik meg. Ők: Alicia Vikander (AVA szerepében), Domhnall Gleeson (Caleb szerepében) és Oscar Isaac (Nathan szerepében). A film zenéjét Geoff Barrow és Ben Salinsbury szerezték.

forrás: www.dailymotion,com
Tartalom

Caleb programozó a világ legnagyobb internetes cégénél. Megnyer egy versenyt, melynek díja az, hogy eltölthet egy hetet egy luxusnyaralóban, az erdő közepén, a cég vezérigazgatójával, Nathannal. Caleb, ahogy megérkezik, ámulatba ejti a hihetetlen létesítmény, mely első ránézésre, mintha szimbiózisban lenne a természettel. Belép az ajtón és az ajtó szépen lassan, automatikusan becsukódik mögötte. Találkozik Nathannal, aki első ránézésre fura alaknak tűnik. Nathan elárulja Calebnek, hogy az épület nem egy nyaraló, hanem valójában egy kutatóközpont, és ad neki egy beléptetőkártyát, amivel kinyithatja az ajtókat, de nem mindet, hisz ő csak egy ismeretlen vendég és nem bízhat benne. Vannak helyek, ahova nem szabad belépnie. Nathan azt is elárulja, hogy valójában Calebnek szánta azt a feladatot, hogy elvégezzen egy Turing-tesztet. A Turing-tesztet a mesterséges intelligenciáknál (MI) használják, a tesztelő fő feladata, hogy beszélgetést folytasson valakivel (valamivel) majd eldöntse, hogy vajon gép vagy ember. A mesterséges intelligencia lényege, hogy a gép, ember módjára tudjon gondolkodni és társalogni. Ha ez sikerül neki, akkor átment a teszten. Tehát az is kiderül, hogy az épületben egy MI található. Caleb felvet egy érdekes gondolatot, miszerint: „Ha létrehoztál egy tudattal bíró gépet, az nem az emberek felfedezése, az már az Istenek világa.” Caleb nekikezd feladatának és találkozik az MI-val, akinek Nathan az AVA nevet adta. AVA egy robot, akinek női teste van. Elkezdődik a beszélgetés, társalgás, mindenféle témát érintenek, a cél, hogy kiderüljön, vajon van-e öntudata AVA-nak? Az első tesztnap után Nathan piálás közben megkérdezi Calebet, hogy mit érez AVA-val kapcsolatban. Caleb azt válaszolja, hogy: „Úgy érzem, hogy kurvára lenyűgöző!” A rendszerben áramkimaradások jelentkeznek, melyről először nem tudják, hogy mi miatt van, később Caleb számára kiderül az ok: Nathan kamerákkal megfigyeli a beszélgetéseket AVA-val és AVA ennek kiküszöbölése érdekében áramkimaradást generál, hogy addig személyesen beszélgethessen Calebbel. Megkérdezi, hogy barátjának tekinti-e Nathant, hisz őt bezárva tartja egy szobában. Beszélgetéseik napról napra folytatódnak, egyre jobban elmélyülnek a témákban, úgy fest kezdenek érezni egymás iránt valamit. AVA megkérdezi Calebet, hogy vonzónak találja-e őt és nyíltan flörtölni kezd. Caleb először nem tudja hova rakni az eseményt, majd kissé indulatosan megkérdezi Nathant, hogy miért kellett egy robotnak szexualitást adni, mért kellett így beprogramozni? Nathan azzal válaszol, hogy heteroszexualitásra programozta AVA-t, mint ahogy Caleb is arra lett programozva, csak őt a természet és a nevelés huzalozta be. Valamint arra is kitér, hogy a szexuális vetület és az interakció mennyire fontos egy személyiségnél.

forrás:www.neondystopia.com
AVA napról-napra emberibben viselkedik, rajzol, majd ruhákat húz. Caleb kezd rá emberként tekinteni, a Turing-teszt eldőlni látszik. Az ötödik beszélgetés alkalmával már megváltozik a kép, AVA kezd el kérdezősködni Calebbel kapcsolatban, a cél, hogy ne legyen olyan egyoldalú a beszélgetés és ő is teszteli Calebet. AVA megkérdezi Calebet, hogy mi lesz ha elbukja a tesztet? Majd ezt mondja: „Veled akarok lenni!...Te is velem akarsz lenni?” Caleb szerelmet kezd érezni a robot (?) iránt. Ekkor jön Nathan lesújtó kijelentése, miszerint a következő modell már jobb lesz, az hozza majd az igazi áttörést. Kiderül, hogy AVA előtt is voltak már modellek, melyek ki lettek selejtezve. Nathan megkérdezi, hogy: „Sajnálod AVA-t?”

Nathan sokat iszik és öntudatlanná válik, majd elalszik. Caleb elcseni a beléptetőkártyáját és beoson oda, ahova neki nem lenne szabad betennie a lábát. Belenéz a titkokba, megtekinti az előző robotokat, melyek mind emberként néztek ki, de Nathan nem volt megelégedve velük, ezért kiselejtezte őket. Rádöbben, hogy AVA-ra is ez a sors vár, ezért eldönti, hogy következő este ismét leitatja Nathant és megszökteti AVA-t. A hatodik találkozáson szintén áramszünetet generál AVA, ekkor Caleb elmondja neki a tervet, hogy meg akarja szöktetni.


Úgy tűnik, hogy a terv nem válik valóra, mert Nathan úgy dönt, hogy ezen a napon nem iszik. Minden úgy fest, hogy nem jön össze a terv, főleg mikor Nathan elmondja, hogy valójában végighallgatta a titkos beszélgetést az áramszünet alatt, ugyanis titokban elhelyezett egy elemmel működő kamerát, ami mindent felvett. Nathan nem haragszik, sőt elégedett, mert bebizonyosodott, hogy AVA meg akarja ragadni az utolsó esélyt a menekülésre, és amiért a robot észrevette a kínálkozó alkalmat, büszkeséget érez. Ekkor úgy tűnik, hogy minden álom szertefoszlott, a szöktetés nem lehet sikeres, de ekkor egy óriási fordulópont jön, mert Caleb elmondja, hogy valójában sejtette, hogy az áramszünetek alatt is megfigyelés alatt vannak, ezért még az előző este tett róla, hogy az ajtók időben kinyíljanak és AVA kiszabadulhasson.

A szökés kezdetét veszi, AVA ismételten kikapcsolja az áramot, az ajtók Caleb előző napi tevékenységei okán kinyílnak. AVA elhagyja a szülőszobáját és elindul az ismeretlen felé. Nathan megpróbálja útját állni, azonban egy küzdelem során AVA halálosan megsebesíti Nathant, aki belehal sérüléseibe.

AVA hetedjére is találkozik Calebbel és megkérdezi tőle, hogy vele tart-e. Caleb hezitál, ezt AVA nemnek veszi, ezért otthagyja, kilép a természetbe és ezáltal a szabadságba. Calebre rázáródik az ajtó és nem tud kijutni.


Elemzés

Az Ex Machina egy olyan alkotás, melyet a populáris filmeken felnövekedő egyének is nyugodtan megnézhetnek, hiszen a felszínen ízig-vérig sci-fi. De, ha mélyebbre akarunk ásni, akkor rengeteg kincset találhatunk benne. Az Ex Machina nem csak tudományos, de eszméletlenül filozofikus, művészi és drámai alkotás. A filmet eredetileg nem is populárisnak szánták, a hazai mozikban meg sem jelent. 

Ha az Ex Machina mélységeibe tekintünk, számos érdekességet találunk. Ami egyértelműen jelen van ebben a filmben, az a teremtés és annak több megközelítési módja. Morális kérdések merülnek fel AVA-val kapcsolatban. Vajon gép? Ember? Mikortól számít valami gépnek, vagy embernek? Vajon egy mesterségesen teremtett lényre tudunk teljes értékében tekinteni? Ebben az alkotásban rengeteg bibliai analógia fedezhető fel, néha azonos a Biblia tanaival, néha viszont ellent mond annak. Vegyük Nathant. Ő a filmben „Istenként” jelenik meg, ő a Teremtő, ő az, aki valami újat hozott létre és az az új egyben csodálatos is. Nathan a saját képére, vagyis az ember képére teremtette AVA-t, a robotot. Az épített Paradicsom (épített természet, mint emberi találmány) a luxus-kutatóközpont és ezen belül AVA szobája. Egyértelmű a hasonlóság a bibliai teremtéstörténettel. A Bibliával szembeni ellentétek ekkor következnek. A Teremtő (Nathan) morálisan rosszat tesz-e a teremtés folyamatában? Nem AVA az egyetlen, akit megteremtett, de az elődei nem voltak tökéletesek, ezért kiselejtezte őket, illetve felhasználta őket AVA tökéletesítéséhez. Tehát el tudja-e viselni egy érző lélek ezt a terhet? Vajon miért teremt? Öncélúságból? Hogy beigazolja, hogy ő van annyira hatalmas, hogy képes teremteni? Hiszen mi értelme egy olyan gépet létrehozni, ami ugyanúgy viselkedik, mint egy ember? Van értelme vagy csak önigazolásról van szó? Ezek a gondolatok biztosan megfogalmazódtak Nathan fejében is, ezek elnyomása érdekében kezdett el rendszeresen inni. A lépcsőzetes, fokozatos teremtésre visszatérve, vagyis, hogy a gépet (embert) több lépcsőfokban tökéletesíti a Teremtő, van analógia egyes hitvilágokban. Ilyen például a Maja mitológia, ahol több fokozatban, például sárból, később fából és így tovább… teremtették az embert. 

Térjünk át Calebre. Vajon ő kivel azonosítható a Bibliából? Ő nem más, mint Lucifer, aki az emberrel (géppel) barátkozik, kételyeket táplál benne és közben őbenne is kételyek merülnek fel, hogy a Teremtő mit miért szándékozik tenni. Furcsa de Caleb az, aki mély morális és etikai értékekkel rendelkezik. Ő az, aki nem engedheti meg magának, hogy ne segítsen az embernek (gépnek). A Bibliában Lucifer negatív szereplőként jelenik meg, de az Ex Machina kiveszi ebből a státuszból és áthelyezi a pozitív szereplők közé. Ő az, aki gondolkodik, aki nem hisz vakon a Teremtő diktatúrájának, ő az aki kételkedik. Ha az Ex Machinában lehet negatív szereplőt mondani, akkor az Nathan (Teremtő), hiszen önzésével elpusztít másokat, olyan lényt pusztít el, amit meg sem lett volna muszáj alkotnia. Csak azért alkotta, hogy aztán elmondhassa magáról, hogy ő meg tudta tenni és Istennek nevezhesse magát. Ha viszont megteremtette, akkor az erkölcs azt diktálná, hogy hagyja élni, azonban ő nem ezt teszi.

forrás: www.slantmagazine.com
AVA könnyen azonosítható az emberrel. Nehéz eldönteni, hogy az ő Paradicsoma a szoba, vagy a külvilág és a szabadság. Ha a szobát nevezhetjük Paradicsomának, ahol semmi bántódás nem érheti, csak az Teremtőtől, akkor ő önként szeretné elhagyni a Paradicsomot, a megszokottat, csak azért, hogy az újat megismerhesse. Ebben az értelmezésben tehát a bibliai ember is arra vágyott, hogy elhagyja a Paradicsomot, mert kényszernek érezte, hogy más mondja meg neki, hogy hol és miként éljen. A kígyó (Lucifer, Caleb) csak megmutatja neki az utat, mely kételkedéssel, gondolkodással van kikövezve. A kételkedés és gondolkodás csírája eredendően benne kell, hogy legyen az emberben, hiszen a Teremtő a saját képére teremtette, és ő biztosan gondolkodott. A film érdekes tartozéka, hogy AVA nő, a Bibliában viszont (egyik olvasatban) a férfi az első ember. Viszont mind a két műben a nő okozza a bonyodalmakat.

Az Ex Machina befejezése is érdekes, mivel a három szereplő sorsa fontos kérdéseket vet fel. Nathan (Teremtő) meghal a filmben, a saját teremtménye pusztítja el. A való világban Nietzsche hívja fel a figyelmet arra, hogy Isten meghalt, mert megöltük. A másik érdekes sors Calebé (Lucifer), aki minden cselekedete ellenére – akár jó, akár nem -, a mű végére tragikus sorsúvá válik, hiszen bezárva marad. A film a vörös színekkel arra utal, hogy a pokolba lett bezárva. A harmadik érdekesség AVA sorsa, aki végül elnyeri a szabadságot, és a jövőben azt csinálhat, amit csak szeretne, viszont nincs kihez fordulnia, ha bajban van, elvesztette a gondviselőjét, a szülőt (Teremtő) és így egyedül kell megbirkóznia a nehézségekkel. Furcsa módon AVA sorsa a lázadással, a szülőktől való elszakadással is párhuzamba állítható.

forrás:www.indiewire.com

Ha ezek nem elegek, vannak apró utalások a filmben, melyek segítenek jól olvasni a sorok között, vagyis, hogy a figyelő befogadó rájöjjön az imént említett vetületekre. Példa: A gép neve: AVA, nagyon könnyedén azonosíthatjuk Évával.
  • A film szépen lassan kezd befutni, mint minőségi alkotás, hiszen számos díjjal büszkélkedhet: BAFTA-díj (2016) - Legjobb női mellékszereplő jelölés: Alicia Vikander
  • BAFTA-díj (2016) - Legjobb eredeti forgatókönyv jelölés: Alex Garland
  • BAFTA-díj (2016) - Legjobb vizuális effektusok jelölés
  • BAFTA-díj (2016) - Az év felfedezettje jelölés: Alex Garland
  • BAFTA-díj (2016) - Legjobb brit film jelölés: Andrew Macdonald, Alex Garland, Allon Reich
  • Európai Filmdíj (2015) - Legjobb női alakítás jelölés: Alicia Vikander
  • Európai Filmdíj (2015) - Legjobb forgatókönyv jelölés: Alex Garland
  • Golden Globe-díj (2016) - Legjobb női mellékszereplő jelölés: Alicia Vikander
A film helyzete és változásai

A film az egyik legfiatalabb művészeti ág, mégis manapság a művészet legnépszerűbb vetületévé vált. A XX. században elkezdődött rajongás a XXI. századra eszméletlen méreteket öltött. Nem csodálkozhatunk az elterjedés okán, hisz a film az a művészeti ág, amely hatalmas katarzis átélésének lehetőségével kecsegtet. Talán a zene a másik ág, amely erre hasonlóképpen képes. A film katarzisteremtő erejét nem más teszi lehetővé, mint a „sok végtag”, amivel rendelkezik, ugyanis a film meglehetősen hatásosan ötvözheti a többi művészeti ágat. Gondoljunk csak bele. Szerepel benne a vizuális élményt kiváltó fényképezés, vagy képalkotás, szinte festészetként is felfoghatjuk. Fontos a filmzene, mely ha jól van kombinálva a vizuális világgal, egyértelműen növeli a katarzis élményét. A hangzást és az érzelmek kiváltását segítik az alapzörejek, melyek láthatatlan, csak érezhető alapot adnak a filmnek. A filmben az irodalom is jelentős szerepet tölt be, hisz egy jó forgatókönyv nélkül nehezen elképzelhető zseniális filmet alkotni. A következő művészet amivel találkozhatunk, az a színészet. Fontos, hogy a színészek megfelelő módon át tudják adni az előre kitalált párbeszédeket és meg tudják alkotni a tökéletesen rétegelt karakter illúzióját. Ennek tetejében ott ül a rendező, aki jó esetben írja és rendezi is a filmet és elképesztő szellemi munkát végez annak érdekében, hogy mások előtt is megelevenedjen az, ami az ő fejében már nagyon is eleven. Ha minden összeállt, akkor adott a zseniális film, mely nagy hatást válthat ki az emberekből (katarzis).

A katarzis elérése vált a posztmodern ember legfőbb óhajává, ha művészettel találkozik. Ez a filmben érzékelhető legerőteljesebben. A szürke hétköznapok nyomottsága, az emberek egymásközti rossz viszonyának, a kilátástalanságnak köszönhetően folyamatos frusztráció jelentkezik, melyet valamilyen módon le kell vezetni. Minden ember a megkönnyebbülésre vágyik. Ha a művészetből szeretné eme feloldozást megkapni, akkor érdemes a filmhez fordulni, ahogy azt sokan teszik. A film felemel, leveszi a vállunkról a terhet, hisz mások életét figyelhetjük meg és közben nem kell a sajátunkkal foglalkozni. A film terápiás hatással rendelkezhet, hisz sokszor velünk sír, velünk szomorkodik, velünk gyötrődik, velünk nevet és velünk szerelmeskedik. Vagy éppenséggel mi vele, csak ezt nem vesszük észre, de lehet, nem is fontos ezt észlelnünk. A film ezen igények hatására két részre vált: megjelentek a populáris és a szerzői (művész) filmek.

A populáris film legfontosabb célja a bevételszerzés, szórakoztatás által. Ez mind a két fél számára előnyös. A film rendezője, színészei, gyártója és még sokan mások hatalmas anyagi javakkal lesznek gazdagabbak, mert a filmet rengetegen meg fogják nézni, a film nézői, befogadói pedig átélhetik a katarzist és megkönnyebbülhetnek ezen a zseniális szigeten, mielőtt ismét nekivágnának az élet zabos óceánjának és elindulnának a kilátástalanság irányába. Sajnos a populáris filmek elterjedésének van egy óriási negatívuma. Szépen lassan, évről-évre látványosabb filmeket kapunk. A művészet egyre kevesebb helyet kap és a profitszerzés válik a fő céllá. A számítógépes technikák elterjedésével a valóságtól sokkal látványosabb és katartikusabb filmeket kaphatunk. A szemet egyértelműen gyönyörködteti, de mi a helyzet a lelkünkkel? Azzal ma már ki foglalkozik? A populáris filmek karakterei elindultak egy egyszerűsödési úton, egyre egysíkúbakká váltak. Ez a tendencia egy bizonyos ideig fokozódott, azonban az utóbbi néhány évben megváltozott, a karakterek ismét rétegeltebbek lettek (persze általánosítok, hisz nem minden filmre igaz), de valami mégsem stimmel. A probléma a kifacsartság. Minden valamirevaló szereplő túl van dimenzionálva, és megint kilyukadunk a katarziskeltésnél, csak éppen a látvány helyett a szereplőkkel vagy éppen mindkettővel.

A szerzői (művész) filmek ezzel szembe menve, sokszor éppen minimalista stílusban készülnek. Nem fontos a látvány, csak az érzések, érzelmek vagy a mondanivaló. Általában filozofikus filmekről van szó. Ezen alkotások legfőbb lényege, hogy az alkotó belső világa és elképzelései megfelelő formába legyenek öntve. Vagyis a film tükrözze az alkotó belső világát vagy rámutasson olyan kérdésekre és problémákra, amelyek az alkotót foglalkoztatják. A szerzői filmek nem profitorientáltak, nem azért készülnek, hogy könnyen eladhassák őket, hanem, hogy valami maradandót alkossanak. A populáris filmek könnyen jönnek és könnye is távoznak, ezzel ellentétben a szerzőfilmek nagy klasszikusokká és korszakalkotó, korszakmeghatározó alkotásokká válhatnak. A szerzői filmekkel felmerülhetnek problémák: Az egyik probléma, hogy sokszor annyira kis bevételt hoznak, hogy alig fedezi a költségeket. A másik probléma az, hogy ha túl „művészire” sikerül a film, akkor felmerül annak a lehetősége, hogy nagyon kevés ember látja majd, tehát kevés ember fog elgondolkodni a film által felvetett dolgokon. Ez nem előnyös, hiszen az alkotó szeretné, ha minél több ember gondolkodna ezeken. A populáris és a szerzői film között kialakult egy hibrid, amely ötvözi a két típus előnyös elemeit. Ilyen film az Ex Machina is.

Forrás: http://www.port.hu/ex_machina/pls/w/films.film_page?i_film_id=158397
banner
Previous Post
Next Post

Partnereink

Partnereink