Tisztelt Olvasók!

Ezúton értesítünk mindenkit, hogy elindult az ÚjBekezdés kulturális portál. Ezzel az Uploaded Magazin aktivitása megszűnik, azonban a rajta lévő tartalmak megőrzése érdekében archívumként megmarad, amely az új felületen is elérhető lesz.

Ugyanazon elvek mentén, jobb technikai feltételekkel, és hatalmas lendülettel folytatjuk.

Köszönjük az eddigi szerkesztők munkáját, különösen Tóth Juditét, valamint köszönjük nektek is!

Találkozzunk az új oldalon!


Üdvözlettel:

A szerkesztőség


2015. augusztus 29., szombat

Kállai Ferenc, mindenki Pelikán elvtársa

A Nemzet Színészei sorozatunkban azokat a művészeket, művésznőket igyekszünk bemutatni, akik munkásságukkal méltán érdemelték ki a 2000. augusztus 22-e óta odaítélt Nemzet Színésze kitüntetést. Sorozatunk első művésze Kállai Ferenc.

Pelikán elvtárs, forrás: mindennapegyjofilm.web4.hu
Kállai Ferenc, mindenki Pelikán elvtársa, vagy mindenki Pelikán elvtársa, Kállai Ferenc? Mára már olyan egységet képez ez a színész-szerep kapcsolat, hogy a színház iránt kevésbé érdeklődőknek is egyből beugrik az a bizonyos 1969-es Bacsó Péter film. De ki is volt ez az ember, mielőtt Pelikán elvtárssá vált?

Kállai Ferenc 1925. október 4-én látta meg a napvilágot a Békés megyei Gyomaendrődön. Visszaemlékezéseiben mindig szívesen gondol vissza szülőfalujára. A családi borbélyműhely jövedelméből nem tudtak megélni, ezért 1937-ben Budapestre költöztek. 1943-ban a Rákóczi Ferenc felsőkereskedelmi iskolában érettségizett. Beceneve Tuti volt. Ezt a nevet édesapja ragasztotta rá, mivel születése után felkiáltott: „Hát ez egy tuti gyerek!” Édesanyja – aki szintén színészi pályára készült, de Kállai nagyapja nem engedte – élete végéig Tutikámnak szólította, még akkor is, amikor 1962-ben Kállai a Bánk bánban játszott. A művészbejárónál várakozó anya ezt mondta a premier után fiának: „Tutikám, hogy te milyen aranyos voltál!”.

Eredetileg Krampner Ferenc volt a neve. Nevét Kiss Ferenc javaslatára magyarosította, az akkori miniszterelnök, Kállai Miklós családnevére. Kiss Ferenc a következőket mondta Krampner Ferencnek: „Ilyen névvel nem lehet cicáznod, mint a Krampner. S ha már változtatnod kell, legyél mindjárt Kállai”.

Forrás: 168ora.hu
A névmagyarosítást javasló Kiss Ferenc, és Makay Margit felvételiztette a friss kereskedelmi érettségivel rendelkező Kállait a Színiakadémián, aki Ady egyik legismertebb versével, a Góg és Magóggal próbálkozott, sikeresen. A tanárok végig sem engedték mondani a verset, egyből látták rajta színészi alkalmasságát. Évfolyamtársa volt Darvas Iván, szintén Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. A főiskolát a háború miatt nem tudta befejezni. Elvitték munkaszolgálatra, ahonnan megszökött. A háború után be akarta fejezni az iskolát, azonban erre nem volt szüksége, mivel szerződtette a Belvárosi Színház. 1945 januárjában egy újsághirdetésből tudta meg, hogy művészeti főiskolák növendékeit várják a egykori középiskolája, a Damjanich utca 4. szám alá: „A képzőművészeti, a zeneművészeti és más művészeti főiskolák növendékei jelentkezzenek a Damjanich utca 4-es szám alatt!” Itt Kállai elszavalta Ady Imádság háború után című versét. A Belvárosi Színház igazgatója, Bárdos Artúr kétszeres fizetést ígérve licitálta túl Both Bélát, a Szabad Színház direktorát, aki egyelőre csak szóbeli megállapodást tudott kínálni Kállainak. Az események hatására a következő levelet kapta Kállai Both Bélától:


„Kedves Barátom! 

Önt hetekkel ezelőtt szerződtettem a Szabad Színházhoz és ön anélkül, hogy tőlem a kilépéshez engedélyt kért volna, leszerződött a Belvárosi Színházhoz. Nem óhajtom eljárásának kvalifikálatlan módját súlyosan bírálni, ellenben érvénytelen szerződése felbontása után azonnal jelentkezzék nálam jogérvényes szerződése aláírása végett. Tisztelettel: Both Béla”


Romeo és Júlia 1946,
forrás: szinhaziintezet.hu
A levél hatására mégis a Szabad Színházban kezdte meg a munkát, azonban ez csak egy évig tartott. Ezután az egy évad után került jogérvényesen a Belvárosi Színházhoz. Első szerepei között megkapta Romeo szerepét. Kállainak kisdiák korában a Júliát alakító Fényes Alice képe volt az iskolapadjára kiragasztva. Bárdos a Romeo és Júlia bemutatója után a következőket írta a fiatal Kállainak: „A siker kötelez. De már nagyon sok kezdeti siker vált végzetessé, ha nem követte komoly, állandó és szakadatlan munka, és odaadó alázat a művészettel szemben. Most pedig teljes felelősségtudattal kijelentem: Rómeód felülmúlta várakozásomat. Kitűnő. Csak előre, édes fiam.”

1948-ban az ország elsőszámú színházához szerződött, a Nemzeti Színházhoz, melynek ekkor Major Tamás volt az igazgatója. A Belvárosi Színházban próbált, amikor ezt a levelet kapta: „A Nemzetiben várjuk. Szükség van Önre. Lépjen be.” Nagyon nehezen tudta megtalálni a helyét a Nemzetiben a Belvárosi Színház után. A próbák szünetében rendszeresen a mosdóban sírt a művész, olyan kemény próbák voltak Major Tamás kezei alatt. 1949. december 2-án, egy Gorkij-darabban, az Ellenségekben lépett először színpadra a Nemzetiben, többek között Gobbi Hilda mellett. Gobbi Hilda oldalán szerepelt nagy nemzeti drámánkban, a Bánk bánban is Ottóként, de későbbiekben más előadásokban megkapta Petur, és Bánk szerepét is. Leningrádban eljátszotta a Tovsztogonov rendezte Revizor polgármesterét. A darab érdekesség, hogy Kállai végig magyarul beszélt az előadásban, míg a többi szereplő oroszul. A darabot itthon is megrendezték, azzal a különbséggel, hogy itt Magyarországon a polgármester volt orosz, és a többi szereplő magyar. A Nemzeti Színházban 130 regisztrált bemutatóját tartjuk számon. A Nemzeti felrobbantása után ő is vándorolt a Nagymező utcára, majd a Hevesi Sándor térre. A Soroksári úton felépült új Nemzetinek már nem volt tagja. Miután Major Tamást leváltották, egymást érték az igazgatók a Nemzeti élén. Székely Gábor és Zsámbéki Gábor igazgatósága alatt fogalmazódott meg a színészben a felmondás gondolata, mely Sziládi János alatt történt meg. Azt azonban a művész is elismeri, hogy legnagyobb sikereit Zsámbéki és Székely alatt érte el, csak az általuk teremtett környezet nem volt „élhető” számára. Major Tamás így emlékszik vissza Kállaira:

Bánk bán 1951, forrás: szinhaziintezet.hu

„A színésznek – az olyan felelősséggel dolgozó művésznek, amilyen Te vagy – minden bemutató félelem, mondhatnám, rettegés. Aki csak a saját eddig elért sikereit félti – a főpróbán esetleg elhagyja a próbákon felfedezett új utat, és a raktárából előszedi bevált eszközeit. Te mindig együtt sírtál, együtt nevettél a produkcióval, vállaltad a kockázatot – esetleg az időleges sikertelenséget. Művészi, intellektuális becsület és makacsság van benned. Nyugtalan igazságkeresés, az életben és a művészetben.”


2000-től a Pesti Magyar Színház társulatához szerződött, mely tagjainak tudhatta többek között Sinkovits Imrét, és Agárdy Gábort. Utolsó bemutatója is itt volt 2005. december 11-én, Schwajda György Rejtő Jenő-adaptációjában, A néma revolverek városában, ahol Cödlingert alakította. 

Szépek és bolondok
Az ötvenes évek elejétől filmez. Legsikeresebb filmje egyértelműen A tanú. Bacsó Péter fejében meg sem fordult, hogy más ember játsza Pelikán elvtársat, mint Kállai. A szerep kedvéért fel kellett szednie magára pár kilót a színésznek. Nagyon sokat segített a Dániel elvtársat alakító Fábry Zoltánnak, akinek szokatlan volt a kamerák előtti szereplés, mivel rendező volt. Nagyon rosszul érintette Kállait, hogy a filmet nem tudták abban a korban bemutatni, hiszen ez volt az első Közép-Európában, amelyik a diktatúrával foglalkozik. Hitegették a stábot, hogy ha ezt meg ezt a jelenetet kiveszik, és azt újraforgatják, akkor be lehet mutatni a filmet. Mindezek ellenére nem mutatták be, ráadásul egy jelenet teljesen el is veszett. A film aztán a cannes-i filmfesztivált is megjárta 1980-ban, ahol egy kisebb díjat kapott. 1977-ben a Teheráni Filmfesztiválon a Szépek és bolondok című filmben nyújtott alakításáért a legjobb férfiszínész díját kapta, megelőzve Paul Newmant, Richard Chamberlaint, Gerard Depardieut. Jelentős filmjei voltak még a Katonazene, a Megszállottak, és az Iszony. Utolsó filmje a Sándor Pál által rendezett Noé bárkája volt. 

Szakonyi Károly író így vélekedik Kállairól, és színészetéről: 


„Úgy emlékszem mindig is kevés, de az érzelmeket gazdagon megmutató gesztust használt, jellegzetes kézmozdulatait, amelyekkel indulatait kifejezte, már akkor megjegyeztem. Nagyszerűen bánt a hangjával, a szavakat kissé megrágva ejtette, akkor már felfedezhetők voltak hümmögései, halk mordulásai, melyek sokszor elegendőnek tetszettek lelkiállapota kifejezésére.” 

„Ilyen ő mindig. Minden szerepében. Belső sugárzású színész. Érzelmes ember. A szerep, amit játszik, szeretettel telítődik meg. Akkor is, ha negatív figura. Kállai olyan, mint a jó író, aki elképzelhetetlennek tartja, hogy az ábrázolt alakot valamilyen szinten ne szeresse. Ne csak megértse, de bele is helyezkedjen a lényébe. Hiszen csak akkor tud valódit adni.”


A néma revolverek városa 2005, forrás: Magyar Színház
Szerelmi életét sosem titkolta a nyilvánosság elől. Az első nagy szerelem 7 éves korában érte el, amikor Gyoma leghíresebb emberének, a nyomdász Kner Izidornak a lányába, Juciba szeretett bele. Tizenkét éves korában meg is kérte Juci anyjától lánya kezét, amit oda is adott, de ezt sosem mondta el Jucinak. A későbbiekben csak egyszer kérte meg Kállai valaki kezét. Plátói szerelme volt Zsóka Gyomán, akihez egy verset is írt: 

„S ha majd nagy szőke hajad
őszbe kuszálja az élet,
jusson eszedbe az a kis
komédiás
aki most önvívódásaiban
elbukni készül.”

Fényes Alice,
forrás: postcards.hungaricana.hu
Bár nem szerelemből, de első szexuális élménye egy nála 11 évvel idősebb asszonnyal volt, Sárával. Kállai ekkor 17 éves. A Romeo és Júlia próbái alatt szerettek egymásba Fényes Alice-szal. A nászéjszaka-jelenet próbája alatt a csók olyan hosszúra nyúlt, hogy a rendezőnek meg kellett jegyeznie, hogy: „Rendben, gyerekek. Éntőlem privátim csinálhatjátok, de a színpadon ne legyen olyan hosszan, mert a pacsirta odalent már berekedt.”

Feleségével, Csima Idával egy légópincében ismerkedtek meg a háború alatt. 1951-ben kezdődött viharos házasságuk. Becenevét, a Zúzmarát (röviden Mara) Kállaitól kapta, amely úgy elterjedt, hogy egyik levelét Zúz Mária címre kapta az asszony. 6 évet vártak az eljegyzésig, melyet Kállai furcsa álma előzött meg. Ida lenn volt vidéken a rokonainál, amikor Kállai azt álmodta, hogy Ida jön vele szembe egy másik urat karonfogva, és csak ennyit szól oda neki az asszony: „Feri, ne haragudj, nekem most nincs időm rád, majd megmagyarázom.” És ezzel tovább is ment. Az álom hatására Kállai reggel rohant a postára és táviratozott, hogy: „GYERE FEL STOP EL AKARLAK VENNI FELESÉGÜL STOP”. És elvették egymást. Kállai azonban nem tudott megnyugodni a házasságban, feleségét rendszeresen megcsalta, melyekről Mara tudott is. Szerelmük mégis kitartott, Kállai csak egyszer mondta feleségének, hogy talán el kéne válni. Nem tették meg. 1958-ban a Keleti Márton által rendezett Fekete szem éjszakája című film forgatása alatt szeretett bele Colette Derea francia színésznőbe. Colette megnézte Kállait a Nemzetiben Frederico Garcia Lorca Vérnász című darabjában. Az előadás előtt az öltözőben egy magyar-francia szótár várta a színészt, a következő cetlivel: „TALÁN HASZNÁT VEHETED!” Az előadás után elmentek vacsorázni, ahol Kállai már éppen mondta volna el, hogy nős, amikor a fordító az asztal alatt megrúgta a lábát, hogy ne tegye. Másnapra megbeszéltek egy randevút. A Duna Szálló éttermében aztán Kállai bevallotta Colettenek, hogy felesége van. Colette hatalmas patáliát csapott, és elviharzott, ennek ellenére minden este ott volt a színházban, hogy találkozzanak. Viszonyuk 20 évig, a színésznő haláláig tartott. 

Kállai Ferenc és felesége Mara,
forrás: borsonline.hu
Színházi pályáján kívül aktív szerepet vállalt a közéletben, az oktatásban, és a politikában egyaránt. 1977-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1987-től pedig teljes jogú egyetemi tanár lett. 1981 és 1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke volt, majd országgyűlési képviselőként is tevékenykedett 1985 és 1989 között. A Parlamentbe tudtán kívül került be. Azt, hogy ki jelölte, mai napig nem tudni, de a helyzet nagyon hasonlatos volt a Megint tanú című filmhez, melyben egy – a politikához semmit sem értő – embert tesznek meg képviselővé. Kemény, visszhangot keltő beszédei voltak a Parlamentben. Sorra kapta a gratulációkat, azonban a színházi szakma elítélte politikai szerepvállalását. 

1965, és 1958-ban Jászai Mari-díjat, 1973-ban Kossuth-díjat vehetett át, 1966-ban érdemes művész, 1970-ben kiváló művész címmel jutalmazták, majd 2000-ben megválasztották a Nemzet Színészének. 1998-ban Budapest díszpolgárává választották, 2006-ban a Prima Primissima-díj győztese lett.

2005-ben került először kórházba vérnyomásproblémákkal, majd cukorbetegséget diagnosztizáltak nála. 2010. július 11-én hunyt el Budapesten. A hamvasztás előtti szertartáson többek között Hegedűs D. Géza, és Őze Áron, Kállai volt tanítványa búcsúzott. A megemlékezés záró mozzanataként Ady Endre az Imádság háború után című verse hangzott el, Kállai Ferenc egyik utolsó hangfelvételéről.

Írta: Hornok Máté
banner
Previous Post
Next Post

0 megjegyzés:

Partnereink

Partnereink