Tisztelt Olvasók!

Ezúton értesítünk mindenkit, hogy elindult az ÚjBekezdés kulturális portál. Ezzel az Uploaded Magazin aktivitása megszűnik, azonban a rajta lévő tartalmak megőrzése érdekében archívumként megmarad, amely az új felületen is elérhető lesz.

Ugyanazon elvek mentén, jobb technikai feltételekkel, és hatalmas lendülettel folytatjuk.

Köszönjük az eddigi szerkesztők munkáját, különösen Tóth Juditét, valamint köszönjük nektek is!

Találkozzunk az új oldalon!


Üdvözlettel:

A szerkesztőség


2015. május 25., hétfő

Előre, magyar film!

Írta: Tóth Judit

A Saul fia sikerén felbuzdulva úgy döntöttem, körülnézek egy kicsit, milyen nemzetközi sikereket értünk el, mely filmjeink indultak világ körüli útra, és kiknek köszönhetjük mindezt. Jöjjön hát egy kis szumma büszkeségeinkről, nézzünk szét a filmes világban!

Saul fia

Kezdjük rögtön a legfrissebbel! Tegnap este Nemes Jeles László a Cannes-i Filmfesztivál díjai közül a zsűri nagydíjával lett gazdagabb. Az elsőfilmes rendező egy nemes, borzasztó témát dolgozott fel. A Holokauszt kegyetlenségeit örökítette meg, egy koncentrációs táborban raboskodó apát, aki elhatározta, hogy kicsempészi fia holttestét, hogy az méltó temetést kaphasson. A mélyen szomorú történet még mindig keserű szájízt okoz a torkunkban, hiszen emberek milliói haltak meg kegyetlen körülmények között vallási, nemi identitási vagy etnikai megkülönböztetés miatt. 


A Holokauszt népszerű téma, hiszen filmes feldolgozásával örökre belénk ivódhat a tudat, mit is tettünk, miért voltunk erre képesek. Ugyanakkor fel kell tennünk a kérdést, hogy a téma eredik interpretálása után nem válik-e unalmassá? Nem tudunk-e más témát a Holokauszton, és a II. világháborún kívül, ami garantált ítészi ovációt idéz elő?


Sorstalanság

Ha tematikusan követem a sémát, Koltai Lajos 2005-ös filmje következik. Koltai Kertész Imre azonos című regényét vitte a vászonra, amely Köves Gyuri történetét meséli el. Az átlagos életet élő  zsidó fiúra is a Holokauszt borzalmai várnak,  megismerhetjük kamasz fiú szemszögéből a lágerekben uralkodó körülményeket, miközben reménykedik, túlél. A film több nemzetközi jelölést is magáénak tudhat, többek között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválét vagy az Európai Filmdíjét. Ezekből egyet be is váltott, ugyanis Arany Béka-díjat nyert Camerimage-ben.    Különlegesség, hogy a filmzenét Ennio Morricone szerezte.



Fehér isten

Cannes-nál maradunk, de témát váltunk. A Fehér isten tavaly zsebelte be az Un Certain Regatta kategória fődíját Cannes-ban. Mundruczó Kornél filmje mélyen elgondolkodtató, ugyanis arról a harcról szól, ami a kutyák és emberek között érvényesül. Nem más ez, mint az alá-fölérendeltségi viszony bemutatása, amiből az elnyomás, a kiszolgáltatottságot mutatják be, és valamilyen szinten itt is megjelenik a fentebb említett Holokauszt-téma, ugyanis a film fő szálát egy olyan törvény határozza meg, amely súlyos terhet ró azokra a gazdákra, akik nem az előírt vérvonalból származó kutyákat tartanak. A kutyák fellázadnak, amitől valami rendkívüli jön létre. Felborul a rend, és már nem mi irányítunk.



A Fehér isten Hagent alakító kutyapárosa Kutya- Pálma díjat nyert a Cannes-i Filmfesztiválon.



Oscar-díjak

Legnagyobb magyar filmes sikerünket Szabó István Mephistoja jegyzi, ugyanis 1982-ben megkapta a legrangosabb elismerést a legjobb külföldi film kategóriában. Beváltott Oscar-díjat csak Rófusz Ferenc mondhat magáénak, a Légy című animációs rövidfilm lett a legjobb 1981-ben.




A magyar gyökerek után kutatva több dolgot is felfedeztem. Paul Lukas 1944-ben  lett a legjobb férfi főszereplő az Őrség a Rajnán című filmért. A színész Lukács Pál néven született Magyarországon.


Kertész Mihály nagy sikerű hollywoodi filmrendezőnek számított a maga korában. 1939-ben két filmjét is jelölték a legjobb film kategóriában (a Négy lányt és a Mocskos arcút), de a díjra 1944-ig várnia kellett, ekkor nyert a Casablanca.


Vincent Korda, Vértes Marcell és George Zukor is jegyzett Oscar-díjas rendezőknek számítanak. Előbbi az 1940-es Bagdadi tolvajért, Vértes Marcell az '52-es Moulin Rouge-ért, míg Zukor  My Fair Ladyért zsebelhette be a legnevesebb filmes elismerést. 

Vincent Korda, Vértes Marcell, George Zukor

banner
Previous Post
Next Post

Partnereink

Partnereink