Tisztelt Olvasók!

Ezúton értesítünk mindenkit, hogy elindult az ÚjBekezdés kulturális portál. Ezzel az Uploaded Magazin aktivitása megszűnik, azonban a rajta lévő tartalmak megőrzése érdekében archívumként megmarad, amely az új felületen is elérhető lesz.

Ugyanazon elvek mentén, jobb technikai feltételekkel, és hatalmas lendülettel folytatjuk.

Köszönjük az eddigi szerkesztők munkáját, különösen Tóth Juditét, valamint köszönjük nektek is!

Találkozzunk az új oldalon!


Üdvözlettel:

A szerkesztőség


2015. március 23., hétfő

Szöllősi Betti versel - angolul is!

Írta: Szöllősi Betti
Képek: Dick Ramóna Éva

A szívről

Fegyvertelenül áll most a szív,
minden fal körülötte lebontva,
összetört megint ez a szív –
de lehet, csak rosszul volt megragasztva.

Suttogássá halkult dallama a szívnek,
Hallgat, vagy csak csendben figyel?
A mellkasból halkan üzen:
Addig nincs vége, amíg lüktet.

Emlékezik most a szív,
hogy sebezték azok a szavak!
S most még sem érti, ki a hibás:
a szó vagy aki kimondta?




Smoke

She took a deep hit.
She said she did quit
Love is just like this -
It makes you brake promises.
Even now she thought: 
Only the smoke brought
those tears in her eyes,
not the pain.
But anyway.
The pain may go away.
I will never fall in love again
She promised today again.




Fájdalmas a saját érzéseinket bírálni, de néha szükségszerű.
Tudnunk kell, hogy amit -és aki iránt érzünk:
meddig ösvény és mikortól korlát.



Szálak

Néha jó kicsit belekapaszkodni a múlt szálaiba
és beszélni róla(d) hangosan.
De épp csak egy kicsit, hogy csak én halljam,
mert kincsként őrizlek magamban.
Mit különleges alkalmakra tartogattam,
amikor az egyedüllét egy pillanatra lábat vetett.
Reggeliért álltál sorban a pékségnél – nekem,
vagy virágot szedtél csokorba a kertben.
Néha, ha elmálázok - ilyenkor rajtam nevetsz,
hogy miért gondolok ilyet: Te mindig velem leszel.




Éppen elég

Lehetnél macska, vagy benne a dorombolás, 
mi kezem érintésétől belőled fakad,
vagy lehetnél csermely, ami mellettem fut,
s innom ad, ha megszomjaztam.

Lehetnél nagyobb, mondjuk patak, ami az erdőben szalad,
és sem őzt, sem szarvast nem riaszt,
vagy játékos szellő, mi ruhám ráncával játszik,
vagy huncut porszem, mi napfénynél látszik,
vagy lehetnél szél, ami falevelet cipel,
de elég ha a metró vagy és magaddal viszel.
Vagy lehetnél gyalogos, aki a Deáknál vár,
vidáman mosolyogva és persze rám,
vagy villamos, sárga és negyvenhetes,
vagy budai bérház, emeletes.
Aluljáróban árult kis csokor ibolya,
vagy részeg lába alatt a föld inogva,
vagy reggeli mellé a kávé, két cukorral,
vagy kis szerelmes levél három sorral,
vagy a kakaós csiga közepe - akarom magamnak,
de nekem éppen elég, ha csak magad vagy.



A verset Dobrosi Andrea Ha című műve ihlette.


banner
Previous Post
Next Post

Partnereink

Partnereink