Tisztelt Olvasók!

Ezúton értesítünk mindenkit, hogy elindult az ÚjBekezdés kulturális portál. Ezzel az Uploaded Magazin aktivitása megszűnik, azonban a rajta lévő tartalmak megőrzése érdekében archívumként megmarad, amely az új felületen is elérhető lesz.

Ugyanazon elvek mentén, jobb technikai feltételekkel, és hatalmas lendülettel folytatjuk.

Köszönjük az eddigi szerkesztők munkáját, különösen Tóth Juditét, valamint köszönjük nektek is!

Találkozzunk az új oldalon!


Üdvözlettel:

A szerkesztőség


2015. február 20., péntek

Akad azért egy jó film is a moziban - a Kódjátszmáról

Írta: Tóth Judit

A nagy Szürkeötven láz közepette megnéztünk egy másik, tényleg ígéretesnek tűnő filmet is, a Magyarországon Kódjátszma címen vetített The Imitation Game-et, amit mellesleg több kategóriában is jelöltek az Oscar-díjra, és azt hiszem, nem is véletlenül.


Mielőtt a spoiler következne, el kell mondanom az itthon egyébként csupán január végén megjelenő filmről (az USA-ban már novemberben vetítették), hogy volt egy pici félelmem, hogy erre a bibliográfiai filmre is ráhúzzák majd a klasszikus hollywoodi sablont, és hasonlítani fog a többi, valós eseményeken alapuló, vagy életrajzi filmhez, és az érzéseim részben meg is valósultak. 
Tény, hogy egy ilyen történetet csak a megszokott praktikákkal lehet biztosan sikerre vinni, de épp emiatt vált néhol kifejezetten kiszámíthatóvá, és picit lapossá. Ettől függetlenül a színészi játék, és maga az egész cast remek választásnak bizonyult, Benedict Cumberbatch pedig lassan elindult az Oscarhoz vezető úton. (Jelölték is a  Legjobb férfi alakítás kategóriában.) 


Mielőtt bárki azt gondolná, ez a film nem csak Alan Turing második világháborús érdemeit méltatja. A hányatott sorsú angol matematikus története arra is rávilágít, milyen volt a homoszexuálisok helyzete a 40-es, 50-es években, ebben az időszakban ugyanis a homoszexualitás betegségnek minősült Nagy-Britanniában, melynek kezelése egy radikális hormonterápia volt. A modern számítógép-tudomány egyik atyjaként tisztelt férfi 1952-ben lepleződött le, választás elé állították a börtön és a kezelés között, Turing utóbbit választotta, majd két évvel később (egy évvel a hormonterápia megkezdése után) holtan találták. Halálának oka mindmáig ismeretlen.


Visszatérve a film vezérfonalához Turing feladata a háború alatt a németek által Enigma nevű titkosító gépek jeleinek feltörése volt. A kódfejtő csoport segítségével megalkotott egy olyan gépet, amely képes volt ezeket az információkat lefordítani. A gép a becslések szerint kettő évvel rövidítette meg a háborút, ám létezéséről mégsem tudhatott senki, hiszen ez mégiscsak egy "hadászati" eszköznek számított, fölényt jelentett  volna egy esetleges későbbi háború esetén.


Igazából a nagy jelölés áradat nem meglepő. Több kategóriában jelölték BAFTA-ra, Golden Globe-ra,  és ugye Oscarra is. Hollywoodban könnyű egy ilyen filmet sikerre vinni, hat az érzelmekre, és nagy színészi háték kell a hitelességhez. Cumberbatch mellett olyan alakok jelentek meg, mint Keira Knightley, Charles Dance, vagy Matthew Goode, szóval a Fifty Shadesszel ellentétben sikerült egy remek szereplőbrigádot összeválogatni. A zenéjét sem egy senki szerezte, Alexandre Desplat munkája jelölést hozott a Legjobb filmzene kategóriában, és Keira Knightley is jegyezhet egyet a Legjobb női mellékszereplő kategóriában.


Bár a filmnek van egy enyhe, de krónikus Hollywood-szindrómája, úgy érzem, kellően elegáns módon, zseniális vágásokkal és látványvilággal mutatták be Alan Turing életének legmeghatározóbb szakaszát. Nem tudom, mennyi jelölést vált díjra, de az teljesen bizonyos, hogy egy remek, klasszikusokat idéző filmmel van dolgunk. 
banner
Previous Post
Next Post

Partnereink

Partnereink