Tisztelt Olvasók!

Ezúton értesítünk mindenkit, hogy elindult az ÚjBekezdés kulturális portál. Ezzel az Uploaded Magazin aktivitása megszűnik, azonban a rajta lévő tartalmak megőrzése érdekében archívumként megmarad, amely az új felületen is elérhető lesz.

Ugyanazon elvek mentén, jobb technikai feltételekkel, és hatalmas lendülettel folytatjuk.

Köszönjük az eddigi szerkesztők munkáját, különösen Tóth Juditét, valamint köszönjük nektek is!

Találkozzunk az új oldalon!


Üdvözlettel:

A szerkesztőség


2014. október 4., szombat

UploadedKávéház: Interjú Teleki Barbarával

„A jó fémet tűzben kovácsolják, és az igazán jó fémet semmi nem győzi le.”

Mai világunknak egyaránt megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az internet, de különösen a különböző közösségi oldalak segítségével napról napra nyomon követhetjük kedvenc előadóink munkásságát, vagy akár elsők között olvashatjuk el legkedveltebb írónk legfrissebb regényének egy rövidebb részletét. A listát hosszan lehetne még sorolni, mint ahogy azt a névsort is, amely kis hazánk vélt vagy valós képességekkel rendelkező tehetségeit listázza. Utóbbi csoportba tartozik riportalanyom, Teleki Barbi is. Mint ismerőseim többsége, ő is igazi tehetség, mégis különbözik valamiben – sosem találkoztam még olyan emberrel, aki ekkora szenvedéllyel viseltetett volna szívének legkedvesebb dolgai iránt.

- Kedves Barbi, kérlek mutatkozz be az olvasóknak pár mondatban!
- Először is köszöntöm az olvasókat, ugyanakkor köszönöm az interjúra a lehetőséget!
Nem nagyon húznám az időt a bemutatkozással, úgy hiszem, a munkáim és a következő sorok széleskörűbb képet fognak rólam adni. Kisvárdai születésű, Szabolcs megyei lányka vagyok, aki jelenleg Angliában próbál szerencsét kisebb-nagyobb sikerrel. Nagy szenvedélyem a zene egész fiatal korom óta, többek között ez az egyik ok, amiért most itt vagyok.

- Valószínűleg már mondtam neked (sőt, talán nem is egyszer), hogy afféle igazi, vérbeli művésznek tartatlak. Szokásom, hogy a legjobb dolgokat a végére hagyom, így most sem teszek kivételt – ezért is kezdjük a rajzzal! Művészet terén az volt az első pozitív benyomásom rólad, hogy nagyon ügyesen rajzolsz. Mióta foglalkozol a rajzolással?
- Nem. Még nem mondtad. Vagy nem elégszer. :P :D Azt hiszem, már édesanyám méhének falára is őskori rajzokat készítettem, nem tudom ezt igazán pontosan megmondani Neked. Mindig firkálgattam, aztán későbbiekben kezdtem el portrékkal foglalkozni.

- Bár ritkábban rajzolsz, mégis megkérdezem: fejlődtél-e az évek alatt? Mennyire volt hasznodra a veled született tehetség?
- Nem tudom, mennyire beszélhetünk velem született tehetségről, mindenesetre köszönöm! Sokat fejlődtem, az nem kétséges, viszont lenne még bőven mit elérni. Mindig ámulok azon, egyesek hogyan képesek olyan módon rajzolni, mintha csak az eredeti kép fénymásolatát látnánk. Az egyértelműen tehetség, egyszerűen ámulatba ejtő! Gondolkodtam azon, hogy továbbképezzem magam ezen a téren, grafikus iskolába is szerettem volna jelentkezni gimnázium után, de a dolgok nem ilyen egyszerűek.Nagyon szerettem volna tetoválással foglalkozni, de az meg megintcsak nem olyan, hogy „üljünk le firkálni egy ember testére”. Azt hiszem, az már nem kis felelősség lenne, én pedig kis csillagokon és virágokon kívül mást nem igen mernék másra varrni.

- Vannak-e ezen a téren kedvenc témáid? Vagy azt rajzolod le, ami éppen megihlet?
- A portrékat nagyon szeretem. Azon kívül pedig mindenféle agyszüleményt. Igen, ami megihlet.

- Térjünk át a fotózás világára! Több képet is láttam, amik – csúnya kifejezéssel élve, előre is elnézést kérek! – a Te agyszüleményeid. Honnan jön az ihlet ezekhez a képekhez!
- Na, tessék! Agyszülemény! Attól függ. Van olyan kép sorom, ami spirituális jellegű, mivel érdekelnek ezek a témák (mostanság leginkább a thelema). Ennek keretein belül a harmadik-szemmel foglalkoztam, a képeken pedig ennek a csakrának a felnyitódása jelenik meg. Vannak olyan képeim, amiket akkor készítettem, mikor az egészségügyi állapotom elég ramaty volt, azokon általában a gyomor van a középpontban valamilyen formában. A legutóbbi ötletemhez az ihletet a „szerelmem” adta, ezen sorozat tagjai a mai napig készülnek, mert ez most nagyon megihletett és sok ötletem van. Szóval kiragadok figurákat aismertebb istenek, mítikus lények világából és azokat újrakreálom olyan módon, hogy a gitár (a szerelmem) valamilyen módon szerepeljen a kompozícióban. Ilyen a Medúza vagy a Khali című képem. Eddig még csak ez a kettő van kész, de nem sokára megtekinthető lesz a sorozat harmadik tagja is, ami egy picit befogadhatóbb, szebb és a szemnek kellemesebb lesz. :) De kérem! Medúza nem egy pozitív alak, Khali meg (Shíva kedvese)... Nos, a halál istennője alapból a hinduizmusban is félelmetkeltően van ábrázolva. Ahogy látom, az én verziómban még nem is olyan horrorisztikus. De amúgy egész egyszerű a gondolatmenet, illetve az ötlet eredete. Medúzáról olvasgattam és néztem illusztrációkat, amikor az az idióta kép ugrott a lelki szemeim elé, hogy mi lenne, ha kígyók helyett jack kábelek lennének a fején. Ezen röhögtem magamban egy fél órát, aztán rájöttem, hogy nem is lenne rossz ábrázolás! Aztán ha én valamit a fejembe veszek és akarok, akkor reszkessen a világ, mert annak késznek kell lennie! Így elkészült.



- Van-e olyan képed, ami különösen tetszik? Ha igen, miért? Van-e esetleg olyan, amelyikre kevésbé vagy büszke?
- Semelyikre nem vagyok igazán büszke és egy kicsit mindre az vagyok. Nem vagyok az, mert mindig lesz hova fejlődnöm és sose vagyok elégedett az adott szintemmel, ugyanakkor az vagyok, mert az akkori tudásomhoz képest maximálisan teljesítettem. Jó. Igazából a fentebb említett Medúza nekem nagyon tetszik. Elég kellemetlen érzést nyújtott, ahogy a kecsap kicsípte az államat. :D

- És most következzen a legnagyobb szerelmed, a zene! Nálad milyen érzelmek köthetők a zene világához? Miért pont ez lett a legkedvesebb szenvedélyed? Pontosan mióta kezdtél el komolyabban foglalkozni vele?
- A zenéhez minden érzelem köthető! Azt hiszem, múltkor pont Te említetted, hogy én mindenhez tudok egy dalt kötni. Persze. Annyira kézenfekvő. Hogy miért ez a legkedvesebb szenvedélyem, azt nem tudom. Talán, mert ez van ott a legátfogóbban mindenütt. Ez van ott a legkorábban az ember körül, már az anyaméhben is az anya szívverése egyfajta zene a baba számára. Az az a „zene” ami majd születés után megnyugtatja a mama mellkasára téve. Zenével nagyon sok mindent ki lehet fejezni, és szerintem az egyik olyan dolog, amivel remekül lehet manipulálni az emberek érzéseit, és valószínűleg nem újdonság – de az agy működését is! Ugyan én agyhullámokat nem mértem, csak a hétköznapi ember szintjén vizsgálódtam ebben a témában… Bebizonyosodott, hogy a zenét remekül lehet alkalmazni kiegészítő terápiás módszerként is rengeteg területen pl. szenvedélybetegeknél, fogyatékosoknál, daganatos betegeknél, pszichiátriai betegeknél, satöbbi. Hogy miért is tartom csodálatos dolognak a zenét, azt hadd indokoljam meg egy nem olyan régi élménnyel: pszichiátriai betegeknek tartottunk zeneklubot egy debreceni osztályon. A résztvevők közt volt egy nő, aki különösen zaklatottnak tűnt. Nem találta a helyét, állandóan mocorgott, ki akarta beszélni magából azt, ami belül nyomta, de annyira össze-vissza kapkodott a mondataiba, hogy alig lehetett követni. Kétségbe volt esve, mert az egyik orvos betegnek tartja mentálisan, míg a másik nem. A harmadik ismét, így egyszerűen már ebbe van belebolondulva, emiatt is nem tudott dolgozni, mert beutalták kezelésre. Nos. Maga a foglalkozás annyi volt, hogy „ősz” témában hallgattunk zenét. Ez nagyon puritán lehet, de valóban csak ennyit tettünk, majd egy-egy meghallgatott dal után mindenki elmondta az érzéseit, élményeit. Az egyik zene, amit hallgattunk egy hegedű-mű volt, nem emlékszem már a címére. A közepénél tarthattunk, mikor az előbb említett asszony hirtelen felugrott a székből, és sírva kirohant. Pár pillanattal ezután visszatért, és elmagyarázta nekünk, hogy nem rég hunyt el egy nagyon kedves hozzátartozója, aki csodálatosan hegedült, és az általunk hallgatott dalről ő jutott eszébe. Ami furcsa volt, hogy ezután teljesen lenyugodott...Folytattuk a foglalkozást, majd mielőtt elhagytuk volna a pszichiátriát, a nő odajött hozzám és a foglalkozást vezető társamhoz és azt mondta: „Amit maguk művelnek az valóban gyógyítás!” Ez volt az egyik legmeghatározóbb élményem. Persze nyilvánvaló, hogy ez nem csak klasszikus zenével működik. Nekem manapság egy Death album a legmeghatározóbb az életemben, ami a The sound of perseverance, vagyis A kitartás hangja címet viseli. Ez ismét nem szorul magyarázatra. :)

- Milyen zenei műfajok, zenekarok állnak leginkább közel hozzád? Miért pont rájuk esett a választás?
- Mindenféle zenét nagyon szeretek, ami „zene” kategóriába sorolható. Nagyon élvezem a 80-as évek pop slágereit például, vagy a 40-60-as évek „múzsáinak”énekeit. Nagy kedvencem Mae West, csodálatos búgó hangja van. Nagy hatással volt rám a 90-es évek grunge hulláma, bár azokból is inkább a picit „keményebb” zenék (pl. Alice inchains). A punkosabb vonal annyira már nem jött be. Sokszor hallgatok táltos dalokat, vagy népzenéket. Szeretem a klasszikus zenét, nagyon szeretnék megtanulni zongorázni. Meg csellózni… Meg hegedülni… És dobolni is! Ami annyira már nem klaszikus. :) A hozzám legközelebb álló műfaj a metál. Hogy miért, igazából nem tudom, de egy verssel tudnék erre felelni… bár ez minden más zenére érthető:

„Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik embernek a lelkében dal van,
És a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja mások énekét is szépnek.”
(Babits Mihály: A második ének)

- Milyen célokat szeretnél elérni zenei téren? Titok, vagy esetleg velünk is megoszthatod?
- Az egyik célom, hogy fejlődjek. A másik, hogy tiszteletet érjek el a gitárosok körében, ne csak egy „csajt lássanak gitárral”, hanem egy hús-vér gitárost. Szeretném a zenei hasznát tágabb körben hirdetni és gyakorolni (fentebb leírtak például). A többi nyilvánvaló, meg egy picit titok is. :)

- Vannak-e kedvenc könyveid, verseid? Ha igen, melyek azok, amelyek örökre nyomot hagytak benned? Jómagad is írtál már dalszövegeket/verseket. Van-e olyan, amelyik különösen kedves számodra, és amelyet az olvasókkal is megosztanál?
- Könyvek közül nagyon tetszett Richard Bach Illúziók című műve, vagy Neale Donald Walsch Beszélgetések Istennel című sorozata. Bár azóta már nem is olyan kis idő eltelt, és sokat változott a felfogásom az istenhittel kapcsolatban, de azok a könyvek nagy segítséggel voltak egy szerintem reálisabb kép kialakításában. De ez relatív és ne is menjünk bele… Bár azt hiszem, Te tudod, miről beszélek. Ó. Én... Nagyon szeretem a szerelmes verseket. :) Nagy kedvencem Charles Baudelire Egy dög című munkája, ami ha picit morbid is, de csodálatos. A végén van a lényeg, de az meg nem ér semmit a vers többi része nélkül. Tóth Árpád művei is csodálatosak, de hogy még egy kedvencet kiemeljek, ami nagyon-nagyon megfogott és örök darabbá vált számomra az Guillaume Apollainaire Kikericsek című munkája. Írok én is, bár azok már nem szerelem vonatkozásúak, illetve nem mind. Megosztok szívesen, de akkor sose lesz vége ennek az interjúnak. :D Verseket magyarul írok, szövegeket angolul. Okát még nem fejtettem meg.

Beszélgetés egy madárral

Csend van. A szobában már alszanak a falak.
A hatalmas zajból egy porszem sem maradt.
Csak néha egy-egy gondolat súg össze:
„A sötétben mi vár?”
Halkan teszi lábait és énekel… egy madár
De akkor – úgy hiszem – épp más világot nézel
és talán az egészből semmit sem érzel.
A madár csak dalol, míg Téged álom emészt,
de lénye elragad, mint legszebb dallam a zenészt.
Nyitott elmédből szivárgó
titkok zaja válaszol a dalra:
„Ne hagy abba az éneket, mert a szívem megszakadna!”

Hidden holocaust

No needforthirdeyetoseewhatsinthesphere
Hatred is floathingthroughthelife-giving air
The most dangerousthingcomestoyourfacedaybyday
The weaponyoufear is the human being ineveryway.

Defencelessnessattacksnotonlytheweak
Itfindsthepoor, thestrong, thefreak
It’llcutyourthroatwithtrust-sweetenedlies
Enforcedsmiles ’tileveryonedies

The wateryoudrink, thefoodyoueat
The life youlive, themedicinesyoutake
are part of theplan, knowledge is force
Onlymentallyblindswillletittodiffuse

Man is wolfto man
Trynottofeedthepain
Likedogs, theyfeelyourfear
Onlyopenmindscanheal

No needforthird-eyetosee,
thesymphtonsyouhaveshouldnot be
Whenyourealizepoisonwasthecure
doesyourangergrow more and more?

The wateryoudrink, thefoodyoueat
Willyour free life toterminate?
Cantheygrabyourhealthonlytochoke
Open mindsaretheonlyhope

- Hála az égnek, Te is azon kevesek egyike vagy, aki számára fontosak az értékek. Te milyen értékek szerint éled a mindennapjaidat, miket tartasz követendő példának? Vannak-e olyan emberek, akikre felnézel? Akiket példaképnek tekintesz?
- Tisztelet és szeretet. Az előítéleteket minimalizálni óvatosság szintjére. Gyűlölöm a hazugságokat. Őszinteséggel többre viszi az ember. Ó, az intimitás! Na, az hiányzik a mai világból. Én nagyon hiányolom, minden értelemben. Hiányolom a „nőt”, mint értéket és a „férfit”, mint értéket. Noha nem tudhatom, ezelőtt hatvan évvel hogyan is mentek a dolgok, de ami most megy, az siralmas. A kapcsolatok szörnyűek. Lehetne még sorolni, de már így is hosszúra fogtam. :)

- Végül, de nem legutolsó sorban következzék a már megszokott lezáró kérdésem: van-e valami életmottód, esetleg konkrét üzeneted az olvasók számára?
- „Ami ingyen van, az biztos, nem fog működni.” :D Ingyen wifi kapcsolat – ennyit a kapcsolatokról… Na tessék! Egyébként nagyon „okos” szoktam lenni elméletben, csak alkalmaznom nem sikerül. Amit egyre gyakrabban mondogatok, hogy a jó fémet tűzben kovácsolják, és az igazán jó fémet semmi nem győzi le. Magyarul kitartás és harc! Erőt meríteni az élet olyan szépségeiben, amit az ember nem akar vagy képes meglátni. Persze érthető, ha a bank viszi a fejed felől a házat, nem fogsz szépséget keresni a madárcsicsergésben a négy éhező gyerekeddel kézenfogva, de milyen szépség alapból, hogy ott vagytok egymásnak. Van kiért kitartani és küzdeni és hagyni azt az átkozott tüzet, hadd lobogjon! A végén eléget minden akadályt.

- Drága Barbi, köszönöm, hogy időt szakítottál rám, és megtiszteltél bennünket bemutatkozásoddal! További sok sikert kívánok Neked az életben!
- Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, és hasonló jókat kívánok!

Készítette: Fejes Valentin
Képek: Teleki Barbara
banner
Previous Post
Next Post

Partnereink

Partnereink